Szekta:
Egy nagyobb közösségtől elszakadt, karizmatikus vezető köré szerveződő csoport, amely sajátos tanokat követ.
–
A legrégebbi, az ős vád, ez, mióta belevágtam nyilvános videók készítésébe, mióta egy speciális világkép mentén magyarázom az életet.
10 évet küzdöttem az ellen, hogy ez szekta lenne. Tűzzel, vassal. 10 év után ideje megadjam magam annak, hogy igen, valóban, ez talán tényleg egy szekta.
Amennyiben is, egy speciális módon nézzük a világot, ami minden szekta sajátossága. Hogy egy speciális világkép van, egyrészt, és másrészt rítusok, ahogy egymással és a nagyobbal kapcsolódunk.
Világkép eddig is volt, Humania által pedig speciális kapcsolódás is van…
Mondható persze máképp – sokat számít a kép… –, hívhatom bárkának, amire a nyugat újjászületéséhez szükség van, vagy mondhatom akolnak, ahol gyűlünk, akik “helyesen” értünk – vagy beszélhetek arról, hogy nem a politika és nem a gazdaság van a világban ma válságban, hanem világkép – tehát hitrendszer! – válságban vagyunk szerintem, és ebből következik a politika és a gazdaság válsága.
… de ez mit sem változtat azon, hogy valóban, igen, körülöttem-általam Valami próbál formálódni, immár 10 éve.
Aminek én – és EZT láttam most meg: ellenálltam.
A szekta a latin sequi szóból származtatható, jelentése: követ(ni).
Hiszen ezt csinálom, igen, és erre hívlak Tieteket is. Nem engem… Dehogy! A szekta vezetője nem én vagyok. A pásztor. Nem én vagyok a pásztor. Én csak egy bárány vagyok, még csak nem is fehér, hanem látványosan szürke – aki kicsit is figyel, látja mennyire nagyon –: tökéletlen. Nagyon, nagyon, nagyon tökéletlen. És mégis. Emberek kapcsolódnak, emberek követnek, emberek hallgatnak, emberek bíznak… hozzám-engem-rám-bennem: rajtam keresztül abban, amit én követek. Több mint 10 éve.
A múlt héten készítettem egy saját magam számára is meglepő videót az ember-s-ég sorozatban arról, hogy bárány szeretnék lenni és akolban szeretnék élni – hogy mivel nem találtam aklot, ahol otthonosan érzem magam: kezdtem el építeni azt az akolt, amire szerintem szükség van, mert nekem magamnak erre van szükségem. Kínomban.
Az akol neve Humania.
Bárka persze, hogy lelkesítőbb fogalom lenne… „Jön a vízözön, emberek, mentsétek az életeteket, gyertek a bárkára, igaz emberek, közénk és hozzánk, hogy mentsétek magatokat!”…
De nem ez az igaz. Mert nem igazakat gyűjtünk, mint Noé anno, mindenből egyet – hanem igazodni, a farkas bőrt levetni, a hófehérnek pózolást abbahagyni segítünk. Humania nem bárka tehát, és nem is akol… hanem “megtartó-erősítő közeg”, ami az úton haladni-kapcsolódni, tehát változni-igazodni-fejlődni, a tökéletlenséget vállalni segít.
Szürke bárányok közössége.
Ahol világkép van, és a közös világkép lényege egy Cél. Közös a Cél és közös a Mód, ahogy törekszünk haladni felé. A Cél hasznosnak lenni a teremtés művében. A Mód az igazsággal menni. Én ugyanis így értem A Példát. Élt köztünk egy ember kétezer éve, aki megmutatta hogyan érdemes élni, ami nekem valóban működik. Az út lényege az igazság, igaz embernek lenni – mindenkor az igazsággal menni. Ami boldog életet eredményez – út igazság és élet–, az élet lényege a részesség, kapcsolódj be!
Mea culpa.
Vétkeztem.
Tíz éve megvan a fény, és én tíz éve vélem fáklyának, amivel házak között rohangálva kéretlenül és erőszakosan gyújtogatok – nádtetős lelkeket… Visszaéltem vele.
A bűn: céltévesztés.
Az ÜZENETET, tehát MAGAMAT helyeztem az ELSŐ helyre, hogy az Üzenet által ÉN látszódjak, hogy ENGEM sokan kövessenek és elismerjenek, hogy ÉN sikeres legyek.
NEM ez a helyes mód. NEM a minél többen, és NEM a minél nyilvánosabban, és NEM a minél láthatóbban, és NEM a minél hangosabban-megosztóbban. NEM az ÉN, hanem Az Én.
A fény helye az asztal közepén van. A lámpásban. A házban. Tehát nem az ablakban, és nem is a fal külső részén, és nem is az utcán-kézben, sem toronyban és nem a hegy tetején.
Akinek dolga van a Fénnyel látja így is, mindenképp – mert a Fény a sötétséget oszlatja.
IRDATLAN energiát tettem abba az elmúlt tíz évben, hogy elérjünk embereket. Tévedés volt. Dolgom azokkal Van, akik bejönnek a házba. És kész. Ezt értettem meg. Hogy NEM Az ÜZENET, hanem A KAPCSOLÓDÁS a feladat.
Ezért tehát mostantól:
– Humania számomra a ház, ahova be lehet jönni
– a ház „udvara” ismerkedésre való, ez ingyenes
– fény az asztalon, belül, az ajtó a Premium tagság
– a férfi-nő videók nagy része csak tagoknak látszik
– napi ember-s-ég videók csak tagoknak látszanak
– a Fehér Nyúl videók is csak tagoknak látszanak
– személyes találkozókra csak tagok jöhetnek
És, igen: tagdíj tehát van.
Mégpedig emelkedő.
Az elején én hívtam embereket. Ők ingyen csatlakoztak. Aztán sokan beléptetek jelképes tagdíj mellett az elmúlt évben, amíg még kísérleteztünk csak… és rengetegen voltak, akik csak ki-be jártak, ingyenesen, piros lámás átjáróház voltam.
A következő 100 tag most féláron jöhet – negyed ár azoknak, akik az éves tagságot választják –, és aztán emelkedik majd a kerítés a helyesnek érzett magasságra, ahogy a belső világot tovább gazdagítjuk, és kialakul. Önvédelem és közteherviselés okán van így. Kell az erő Tőletek, hogy jól tudjuk csinálni. Másképp: az ember oda Tartozik, ahova-amiért Áldoz.
Egy korszaknak vége.
Egy új születik.
Szeretettel várlak. 🔥
Jó munkát!
István
Öröm, ha megosztod!
