Hogy a függetlenség zsákutca, sőt, önbecsapás, hogy Bizalom az út, funkciónk szerint kapcsolódva, annak magunkat megadva, tehát hierarchikusan, mert a világ rendje ez, aminek követlezménye, hogy mellérendelődés nincs, míg másrészt kasztok, tehát személyes eseményhorizontok nagyon is vannak, sokat írtam erről, aminek egyenes következménye, legyen ez is cím itt, hogy a demokrácia is tévedés. A modell. Hibás. Pontosabban idejét múlt. Fontos és értékes korszak volt az emberiség történetében, de téves, mert a valódi szabad akarathoz, tehát a rendben a helyemet önként elfoglalom Akarathoz tartunk tovább, ami értelemszerűen jelenti, hogy az emberek együttélése az alapján fog szerveződni, hogy kiben Bízunk, valódi, az életükkel felelő Vezetők, valódi Szolgálat, valódi Közösségek, ahol szavazni többé nem kell, mert nincs miről, mindenki érti és szereti az Irányt, kiveszi a részét a közös munkából és a gyümölcsökből is, funkciójának megfelelően, és így véget ér lassan, bezár a ki mekkora tömeget tud a maga oldalára állítani cirkusz. Az Egyén NEM tömeg. Sok Egyén sem, hanem épp Szervezet, ahol mindenki a maga Helyén áll, és ahogy egyre több ember jut az Egyén állapotba el, úgy egyre többen kapcsolódunk funkciónk szerint, tehát így egyre nagyobb és döbbenetesen Erős, mert Bizalom alapon álló, idővel nemzetállamokat is meghaladó Közösségek jönnek létre, lábmosás alapon egymásba ágyazódva, ami, igen, az emberiség Egy közös Háza végül. Hogy ez utópia? Persze. Ma még. De közeledik az idő.
Öröm, ha megosztod!
