Érdekes ez a bocsánat és megbocsátás téma, különösen az Atya vonatkozásában… Hogy Isten, aki a szeretet ne bocsátana meg? Ugyan. Hanem az ember maga van bocsánatban. Vagy nem. Az Atya mindenképp szeret, de bocsánatot – tehát elfogadást és szeretetet, tökéletlenséged ellenére – tapasztalni csak az tud, aki maga a megbocsátás állapotában van, tehát ez legkevésbé sem az Atyán, hanem csakis rajtunk múlik. Másoknak, mint magunknak, magunknak, mint másoknak kell tudjunk megbocsátani, és ezzel arányban a világgal, Istennel, a Renddel is engesztelődünk. Nem kell. Nyilván. De csakis így tudunk békülni, derülni, hasznosulni, az ember aki haragot ápol MINDEN területen akadályozza és korlátozza magát. Ideje elengedd. Hogy hogyan? Figyelj rá jobban, a másikra, aki megbántott, és ki fog derülni, hogy ő is ember csak, amivel arányban az isteni kegyelmet is bizonyosan érzed majd! Vétkek és bűn nincsenek végül, hanem csakis emberség, tehát tökéletlenség, tehát útonlevés van, aminek a billegés szükségszerű velejárója. Engedd ezt meg – ezt megengedni az igazi szeretet, tehát az igazi kapcsolat tapasztalását hozza ajándéként el, mégpedig nem csak egymással, de Istennel és a Renddel, sőt a munkával és a hasznosulással is.
*
Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok! Azt hiszik ugyanis, hogy akkor nyernek meghallgatást, ha sokat beszélnek. Ne utánozzátok őket! Hiszen mennyei Atyátok tudja, mire van szükségetek, még mielőtt kérnétek őt. Ti tehát így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól! Mert ha ti megbocsátjátok az embereknek, hogy (ellenetek) vétettek, mennyei Atyátok nektek is megbocsátja bűneiteket. De ha ti nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg nektek bűneiteket.”
Mt 6,7-15
Öröm, ha megosztod!
