Kell, igen, a mások hite, a legerősebb valuta és üzemanyag, amivel célok valóságosan elérhetők. Ugyanis mintha összeadódna. Ez az élményem. Hogy az én hitem egészen más, mint sokunk hite, utóbbi garantáltan megvalósul. Foci VB kapcsán írtam erről valamikor, hogy az valóságos háború, ahol bár fontos a játékosok képessége, de egy ponton túl Hiten múlik, egy ponton túl a tömegek, a nézők Hite mérkőzik, ezért varázslat az élő közvetítés, ezért más mint a felvétel, és egy ponton túl a konkrét ember, aki a pályán közös Hit által meghatározott tennivaló érdekében munkálkodik sokkal inkább csatorna már, mint egyén, dolga a félreállás, jelenlét, nemgondolkodás, tehát megengedni, hogy a közös Hit által a célhoz magunk sem értjük hogyan, de eljussunk. Foci jó példa. A játékos nem gondolkodik. Minden máshoz is ez kell,
a Mester, bármilyen szakma vagy terület mesterének legfontosabb jellemzője, hogy NEM gondolkodik.
Izgalmas ez. Hogy a figyelem nem rossz, figyelem és szeretet és bizalom mind tölt, hiánypótlásra alkalmas, de egyik sem épül úgy be, válik úgy saját erővé, mint a Hit. Ami nem az enyém. Már. Olyankor. Hanem közös. Hatalmas nagy Hit felhő kicsi része vagyok, fogaskerék a legszebb svájci órában, amiről Hisszük – valójában azon is túl, ha igazán őszinte vagyok: Tudjuk, mert furcsa, elképesztően mély ősnyugalmunk van benne – hogy kell a világnak. Hogy tehát érték. Mert hasznos. Mert időszerű. Mert valódi hiányra valódi válasz. Hmm. Csak ilyenben lehet Hinni. Ami valódi hiányra valódi válasz. Sőt.
Csak Közösségben lehet igazán Hinni,
amikor tudom, hogy meg tudjuk együtt csinálni, el tudjuk együtt érni, hogy nem vagyok egyedül benne. Sokat kínlódtam ezzel. Akartam vállalkozóként másokkal együtt, és bár valamit el is értünk, de fösvény voltam, nem lett valódi közösség, és aztán a Hit is megromlott. Majd szivesseg.net alapítóként Hittem egyedül, aztán kevesekkel, de arrogáns volt a terv – a Lovag korszak jellemzője – nem volt valóságban életképes, nem voltunk hozzá elegen. Mostanában is Hiszek, de immár van modell, ami életképes, ÉS valós a tér, valós a közösség, valós az ÉN belső igényem és törekvések rá, még ha nem is tökéletes még. Viszont lendül. Ahogy tisztul. És ez egyre erősít. Lenyűgöző Erőt érzek az ÉNAKADÉMIA kísérletben, különösen mióta fő törekvés a mások hite mellett a mások hasznosulásának is teret adni. Ugyanis csak így valódi a Közösség, mert csak úgy lehet tartósan együtt Hinni, hogy abból mindeki felé áramlik energia vissza, sőt akár Helyed is van benne, meg is tart, HA választod.
–
Abban az időben: Jézus hazament Názáretbe. Tanítványai elkísérték. Amikor elérkezett a szombat napja, tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan hallgatták, és csodálkozva mondogatták: „Honnét vette ezt? Miféle bölcsesség ez, amely neki adatott? És a csodák, amelyeket kezével véghezvisz! Nem az ács ez, Mária fia, Jakab, József, Júdás és Simon rokona? S ugye nővérei is itt élnek közöttünk:” És megbotránkoztak benne. Jézus erre megjegyezte: „Nem vetik meg a prófétát, csak a hazájában, rokonai körében, a saját házában.” Nem is tehetett ott csodát, csupán néhány beteget gyógyított meg, kézrátétellel. Maga is csodálkozott hitetlenségükön.
Mk 6,1-6
Öröm, ha megosztod!
