… és ez már világos is, egy jó ideje … ahogy az is, hogy ez elég, nem is kell többet … most azt teszem még hozzá, hogy GONDOLKODNOM IS FELESLEGES … friss élmény ehhez, hogy a csütörtöki csoportot próbáltam elnevezni … már tudom, hogy nem kell akarni, mert nem tudom, mármint én nem, mármint JoósIstván nem … hagytam tehát … jött is a sugallat … és én megragadtam, és ettől totálisan kiestem a folyamatból … nehéz ez … amikor azthiszem megvan, mikor úgy érzem, már közel vagyok … nehéz nem belekontárkodni, hanem HAGYNI megszületni … még mindig nehéz, holott napi szinten LÁTOM, hogy az én erőlködésem az egyetlen akadály … hogy a TERET idejekorán kitöltöm, mert azt hiszem, innen már átvehetem, “köszi Istenem, tovább már magam is tudom”, holott nem … SEMMIT tudok … nagyondurva … a legkisebb részleteket SEM tudom önerőből beilleszteni … NEM megy … torz lesz, ami csak belőlem, az akarásomból, az erőlködésemből fakad … míg másrészt folyamatosan csodák ÉRkeznek, amikor nem hiszem, hogy tudom … amint feladom, amint elengedem … azonnal … amint játékosba visszaváltok … fontos tapasztalatom ez, hogy

A TERET GONDOLATOKKAL SEM SZABAD KITÖLTSEM … sőt, kérdésekkel sem.

Mármint szabad, persze, de magam akadályozok, ha megteszem … a Mindenséget, Önmagam … írtam már erről, hogy a TÉR teremt … TER-emt … a SEMMI … ami a Bármi, ami a Folyamatos Megnyilvánulás, az Örök Időszerűség, Aki Vagyok … a VALAMI csak a SEMMIBE érkezhet … belém … EZ a funkcióm … a VALAMI megnyilvánulásának vagyok Csatornája, TÁRS, részes a TER-emtésben … minden ember EZ … a TÉR fenntartása tehát a dolgom … hogy se gondolattal, se szóval, se cselekedettel, se mulasztással NE korlátozzam, ne akadályozzam, ne szennyezzem a Teret … ami a “bűn” … magam a Forrással való összetévesztése a “bűn” … amit persze szintén szabad, hiszen Szeretet Van … viszont a keresés EZÉRT a találás akadálya … mert a keresés kishitűség, bizalmatlanság, forrássalmagamösszetéveszt és … hiszen a vákuum, az ÉLET Mágiája, hogy beszívja, hogy megteremti, ami oda illik … PONTOSAN azt … amihez azonban fenn kell tartsam a TERET … ami viszont fáj … értelemszerűen … EZ a Kereszt, az Áldozat, a Legyen Meg a Te Akaratod … mert ellen KELL álljak a vonzásnak, a kísértésnek, hogy a Teret a magam kis okosságaival töltsem meg

…Ezért, hogy a lét alaptermészete a szenvedés … de CSAK ADDIG, AMÍG AZT HISZEM, HOGY ÉN TUDOM.

Mert a Valódi Tér vákuum … csakis a vákuum TER-emt … mivel TERmészete, hogy szív, VONZ … az eredmény miatt szenvedek, ha engedek, és magam a forrással összetévesztve kis önmagam próbálom megvalósítani … nem sikerülhet … ÉS szenvedek akkor is, ha NEM teszem ezt, ha (már) NEM ALKUSZOM MEG, ha ELLENÁLLOK a kísértésnek, tehát annak a részemnek, aki azthiszi tudom, a JoósIstvánnak aki azonnal kitöltené, és szaladna, hogy lám, megvan … a legnagyobb emberi kísértés ez, és a legnagyobb tévedés … magam a Forrással összetéveszteni tévedés, mert Eszköz Vagyok – de ellenállni is tévedés, mert amíg ellenállok, addig azt hiszem, hogy különálló VALAKI vagyok, aki TUD, aki VÁGYIK, és aki most épp ellenáll … holott Én Vagyok … az ÚT középen világos … aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt – de aki elveszíti életét, megmenti azt … EZ az Új Élet, a Feltámadás … meg KELL halni az azt hiszem, hogy külön állok – azt hiszem, hogy vagyok valaki – azt hiszem, hogy tudom tévedéseinek … a szenvedés oka a téves az önazonosítás … csakis nézőpont dolga … és az ÉRZÉSEKRE TÁMASZKODVA … egymást ebben segítve … két lábon, lépésről lépésre LÉPVE magától eloszlik:

  1. Keresztet FELVENNI, a TERET tisztán tartani … 2. MEGHALNI az “azt-hiszem-hogy-ÉN-tudom”-nak, BÍZNI.
Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!