Avatart nézek. Tegnap Gyűrűk Ura volt, A király visszatér, mi más, 4 órás változatban, az év elején Mátrix trilógia és Blade Runner, akkor még a szilvesztert nálam és velem töltő dán vendégemmel együtt. Hogy miért mondom? Nemtudom. Ez van. Pontosabban, mégis, megvan. Mert elakadtam, és így dolgozom fel, hogy írok róla alább, amit ki is teszek most, hogy látszódjék ez is, az ember, de nem ajánlom, ha amúgy támaszként használsz.

Közben megjött a Válasz, Hála érte, az írás tehát előfizetőknek látszik már csak.

Mert zavaró, de mégis fontos. Az elbizonytalanodás is. Esetemben sosem a Mit, hanem a Hogyan, mert nem vagyok kész, csak ember, azon belül férfi, és vannak kihívások az életemben, amikkel küszködöm mint bárki más, billenek időnként, ami nem baj, hanem érték, mert a járás folyamatának sajátja ez, hogy billen az ember, amikor egyik lábáról a másikra lép, olyannyira, hogy nem halad, csak hitegeti magát, aki mindig stabil, aki soha nem billen.

– – –

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!

Isten hozott.

Az új bejegyzések tagoknak látszanak csak, de a hét legjobb írását nyilvánosan is megosztom + Facebook oldalamon videók folyamatosak. Bővebben a rendszer okairól és működéséről ITT.

Barátsággal,
Joós István