Szabad.
Igen.

Erre jutottam.

Szabad akaratom van.
Az élettel is rendelkezhetem.

Másrészt, hogy hatalmam van rá nem jelenti, hogy értelme is.

Jó ezt megvizsgálni.
Hogy megold-e bármit?

: )

Határozott tapasztalatom, hogy jó elmélyedni a halál lehetőségben,
lemenni az eshetőség legaljára, szembesülni a témával, megnézni, hogy
mit találok ott arra a kérdésre válaszként, hogy: megoldás-e?

Én azt találtam, hogy nem.

Azért nem, mert ha megölöm magam azzal csak időt húzok, de semmi nem
oldok meg. Hosszabb ideje tudom, hogy az élet nem annyi, amit az
iskolában tanítottak, hanem végtelenül több – ami tehát, ha így van,
akkor öngyilkosság esetén csak elodázom a feladatot, ami pedig az enyém,
amivel pedig képes vagyok ITT és MOST szembesülni (hiszen REND is van,
és különben nem lennék itt .. és igen, ELÉG vagyok hozzá, nincs olyan,
hogy nem vagyok elég .. ahogy VAGYOK vagyok elég, itt és most, ÉN ..
elég vagyok .. ÉN .. szembenézni, megoldani, feloldani .. kizárólag a
nézőpontom az oka, ha mégsem így látom .. azon pedig tudok, hatalamamban
áll, SŐT: mások is segítenek változtatni! .. ) … tehát jobb nekem és
a világnak is, ha ITT és MOST szembesülni próbálok, és nem pedig
feldobom a kezem, és itt hagyom ezt az egész játékot azzal, hogy oldja
meg más.

Arra jutottam, hogy más nem tudja helyettem megoldani.

Csak én tudom.
A módja pedig szembesülni.

A félelmek FELÉ lépni.

Megoldás szerintem abban az irányban van, ha szembesülök, változtatok
… NEKIMEGYEK annak, ami a reményvesztettségemet okozza épp … akár
gyökeresen.

Tapasztalatom, hogy a megoldás abban az irányban van, amikor
elfogadom, hogy én, mint önmagam én nem vagyok .. hanem csak mint a
NAGY, az EGÉSZ, az EGY része vagyok én.

Én vagyok.

Ami tehát, ha így van, akkor nem hihetem tovább, hogy én egymagam
bármire elég vagyok. Nem. Csak másokkal EGYütt, az EGYség részeként
tudok tehát én is haladni.

Helyes tehát elkezdeni kifelé figyelni – épp mert amit kinn látok egy-az-egyben tükre annak, ami bennem van.

Sors és személyiség nem független.

Ellenkezőleg.
Sors mindaz, amivel belül, magamban még nem szembesültem.

A legbölcsebb tehát amit tehetek, ha a sorsom kemény, hogy megpróbálok a személyiségemen, a viselkedésmódomon változtatni.

Mármint nem. Nem változtatni. Nem tudok változtatni.

… viszont EZT elfogadva (hogy ember is vagyok, és esendő, és nme
Isten, és nem leszk holnapra hiba és árnyék nélkül való – sőt nem is
kell azzá legyek, hiszen a lényeg épp ez, hogy ember vagyok), így
magamat elfogadva viszont változom. és másokat is egyre inkább
elfogadok. … és sajátos fény kezd belőlem szüremleni, amit mások
megéreznek, fognak, visznek, töltődnek belőle. .. Ami viszont nekem
élmény. Sőt. Új és csodás és igen, szinte függést okoz. .. Tehát
elkezdem keresni az alkalmakat, amikor én adhatok. .. Amitől persze
tovább erősödöm .. és az egész egy pozitív öngerjesztő spirálba fut,
emelkedik, engem és mindenkit magam körül.

Nincs személyes megváltás – erre jutottam.

Nem lehet egyedül a meditáció magányában, vagy a jóga útján ..
mármint MEGváltódni nem lehet .. emelkedni igen .. de aztán vissza KELL
jönni, és adni, és csinálni, és megvalósítani, amit tanultam … igen ..
újjászületni .. változtatni sok mindenen, amit korábban másképp
csináltam.

Tenni ezt FOKOZATOSAN.

… tehát nem túl nagy fába vágni a fejszémet .. hanem csak lassan,
áganként haladva … új emberekkel kezdve, aztán közelebbiek, aztán
barátok, aztán család .. a család A legnehezebb .. időt adni .. türelem
.. és igen, az elfogadás a balta .. tehát nem a változtatni akarok ..
hanem a folyamatos törekvés a jóra .. nem büntetni magam, maikor
időnként bukom … elfogadni ezt is, emberként .. de nem lankadni a
törekvésbe .. ím a “küzdés maga” ..

Hát így.
Szerintem.

: )

Öngyilkosnak lenni szabad – de semmit nem old meg.
A másokra, kifelé figyelés, elfogadás, pedig valódi mágia.

Felesleges bárkit visszatartani próbáljak az öngyilkosságtól.
Mert téma marad, amíg erről beszélgetünk.

Másrészt mindenki irányába felelősségem segíteni az Ő helyét, fényét, színét kibontani.

.

Téged MI lelkesít?

MI kell hozzá, hogy azzal foglalkozz?
TÉNYLEG pénzen múlik?
Lehet piciben kezdeni?

Mért nem teszed?

: )

MÁSOKNAK, AZ EGÉSZNEK ÉRTÉKET ADNI, RÉSZKÉNT NÖVEKEDNI
Erre születtünk – az ember lét lényege ebben fejlődni, szerintem.

A szabad akarat szabad – bármire használhatom.

Hogy KI ezt HOGYAN és MIRE.
Az emberlét lényege.

: )


.

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!