Szeretem ezt a példázatot, mert annyira a lényegről szól. Nem a felesleg a kérdés. Hogy a felesleges erőt, szeretetet, pénzt hol és hogyan használjuk, NEM ez a kérdés. Hanem a fókusz. A mindennapos saját legigazibb önmagunkat, hogy hova tesszük, a befektetés a kérdés. Tudod-e a megtakarított kis “saját” – annak vélt – erőt, szeretetet, pénzt a lehető legigazabban költeni A kérdés. Hogy ez kockázat? Naná. Pontosan ezért kérdés. Kamatostul térül meg ha – annak aki meri az Isten országába, tehát az igazságba, az itt és most legigazabbnak érzett irányba adni az erejét, szeretetét, pénzét… önmagát.

Jézus egy alkalommal megfigyelte hogyan dobják a gazdagok adományaikat a templom perselyébe. Közben észrevette, hogy egy szegény özvegyasszony két fillért dobott be. Erre megjegyezte: „Bizony, mondom nektek, ez a szegény özvegy többet dobott be, mint bárki más. A többiek ugyanis abból adakoztak, amiben bővelkednek, ez azonban mindent odaadott, ami szegénységéből telt: egész megélhetését.”

Lk 21,1-4

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!