Sokat gondolkodtam a miatyánkon, négy éve át is írtam, az alábbiak szerint, és nagyon büszke voltam magamra…

Mi Atyánk, aki bennem is Vagy, szentelem a te Neved; az országod Van; követem az Akaratod, mert minden más tévedés itt a földön, amint a mennyben is. Köszönöm a kenyeret, amit érdemeim szerint nap mint nap kapok; törekszem a világot magam körül helyesen figyelni, tehát jól érteni, tehát elfogadni, haragot senki irányba nem tartani; a kísértések kihívásai között lavírozva Benned erősödve hasznosulni számomra Boldogság; önközpontúság csapdájában vergődő társaimmal együttérzek, nekik segíteni példa által igyekszem. Hálával, Én

… mert hiszen Isten Van, és minek Kérni, amikor a Hála a legigazabb, amikor Bízni, követni a dolgunk, és így tovább – mosolygok ezen visszatekintve. Mert mára nagyon világos, hogy az ima lényege pontosan az, hogy kívül vagyok épp. Rajta kívül. Különállónak tévedem magam, és ezért és így tudok különállóként imádkozni, tehát nagyon is megfelelő a Jézusi szöveg, imádkozni végül csak kívülről lehet, csak akkor merül fel, mert amikor az ember valóban belül van akkor automatikus a Hála is, tehát olyankor az ember nem imádkozik, hanem Éli az imádatot. Hála és Imádat és Tettek általi dicsőítés. Olyankor nincsen más. Mint például nekem, most.

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok! Azt hiszik ugyanis, hogy akkor nyernek meghallgatást, ha sokat beszélnek. Ne utánozzátok őket! Hiszen mennyei Atyátok tudja, mire van szükségetek, még mielőtt kérnétek őt. Ti tehát így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól! Mert ha ti megbocsátjátok az embereknek, hogy vétettek, mennyei Atyátok nektek is megbocsátja bűneiteket. De ha ti nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg nektek bűneiteket.”

Mt 6,7-15

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!