Követni kevés. Ezt tanultam az elmúlt években, hogy “szolgaian” követni kevés, hanem “baráttá” kell végül válni, aki önként szolgál azonos ügyet – tehát: vezet. Ami miatt ez újra fontos most az az, hogy másrészt a szolga időszak is fontos. A mai részletet könnyű úgy érteni, hogy otthont, testvért, anyát, apát, gyermeket és földet elhagyni elég. Nem az. A régi élet feladása jó kezdet, de magukban még csak egy köztes állapotot jelentenek. Szolgai, tehát tanítványi viszonyt. Ami másrészt kihagyhatatlanul fontos, mert a követés külső tettei adnak a belső átállásra lehetőséget. A bizalom, amit ez kifejez. És a figyelem, hogy mivel az irány miatt átmenetileg nem kell aggódjak – mivel magam egy mesterre, gurura, kócsra, terapeutára, mentorra, jösnőre bíztam –, így magamra figyelni, a belső munkára ráérek. Az ego magamra hallgatok titán üzemmódjának (hernyó) önkéntes félreállítása a valódi kapcsolat, a belső út, a tudatos állapot kialakulásának feltétele (báb). Ami egy ponton túl már nem engedelmes, hanem önkéntes, és ettől a ponttól az ember nem vezetőt követ, hanem maga is helyesen dönt, ami által vezetővé válik (pillangó). Autonóm, tehát mester, úr, vezető, sikeres és boldog az ember másképp nem lehet. A bizalom konkrét tettei, a hagyatkozás az igazi kapcsolódás első tapasztalható módja. Ami után majd harmadik lépés, hogy valóban a magad ura, testvér, barát vagy asszony leszel. Idő. Engedd az időt meg, kövess szorgalmasan, míg egy nap azon kapod magad, hogy automatikusan hozol helyes döntéseket, többé nem kell tanácsot kérned. Nos? Ad 1. Magad mögött hagytad-e már a mintáidat és velük korábbi életedet? Ad 2. Vagy-e már szolga? Kit követsz? Ad 3. Szükséged van-e még az iránymutatásra, vagy már mások fordulnak Hozzád? Semmi stressz. Automatikusan, mert organikusan történik majd, amint eleget, amint elég hűen szolgálsz… Kövess!

*

A gazdag ifjúval folytatott beszélgetés után Péter apostol megszólalt, és ezt mondta Jézusnak: „Nézd, mi mindent elhagytunk, és követtünk téged.” Jézus így válaszolt: „Bizony mondom nektek, mindenki, aki értem és az evangéliumért elhagyja otthonát, testvéreit, anyját, apját, gyermekeit vagy földjét, százannyit kap; most, ezen a világon otthont, testvért, anyát, apát, gyermeket és földet – bár üldözések közepette –, az eljövendő világban pedig örök életet. Sokan lesznek az elsőkből utolsók, az utolsókból pedig elsők.”

Mk 10,28-31

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!