Az önismeret útján elinduló emberek többségének gyűlik meg a baja a pénzzel. Általában hamarosan. A sorsot megrontó önzés és önközpontú vágyak, korábbi túlzások kifejeződéseként azonosítják, hogy én magamnak pénzt akarok, ami helytelen, méltatlan, ami nélkül, egyfajta automatikus “áramlásban” kellene ennek a “pénz dolognak” valahogy működnie… Szorulás, szűkülés, trauma az automatikus eredmény. Mert Continue Reading
Senkinek, semmit. A kapcsolaton kívül senkinek ne ígérj semmit! A működő férfi nő egység alapvető feltétele, hogy mindenki egy Urat szolgál. Aki a vezető. A férfi ura (legfontosabb kapcsolata, akár tetszik ez, akár nem!) világi ember, az Ügy letéteményese, vezető – a nő Ura férfi. Alapvetés ez, ami annyira fontos, hogy Continue Reading
Követni kevés. Ezt tanultam az elmúlt években, hogy “szolgaian” követni kevés, hanem “baráttá” kell végül válni, aki önként szolgál azonos ügyet – tehát: vezet. Ami miatt ez újra fontos most az az, hogy másrészt a szolga időszak is fontos. A mai részletet könnyű úgy érteni, hogy otthont, testvért, anyát, apát, gyermeket és földet elhagyni elég. Nem az. A régi élet feladása jó kezdet, de Continue Reading
Aki nem követ, nem lát.
Sokan hiszik magukról, hogy jól állnak, magukkal, önismerettel, mások értésében, sőt hogy talán meg is világosodtak már, mert “valami ilyen kéne legyen”… ami nagyszerű. Garatulálok! A tudatosság valódi eredmény. Egyetlen kérdésem azonban még van: Continue Reading
Asszony a Férfiban, barát a Munkában, testvér az emberiség egy nagy Ügyében részes, amihez irányt a Parancs fürkészése, tehát a Nagyobb függése, tehát a Szerelem mutat. A Szeretet okozat.
Az ember jól csakis a helyén működik, aki nincsen jól az nincs a helyén.
Tudtad, hogy május 1. József, a munkás ünnepe? Hát hogy az egyházi olvasmány szerint Jézus ma nem egyszerűen nem művel csodákat, hanem nem megy neki a csoda? Összefüggés a munka. Csodára a munkájában elakadt embernek van szüksége, aki Continue Reading
A végső kérdés végül, mert ha hinni nem vagy hajlandó, akkor véletlen van csak, tehát racionalizmus, mert az elme az Úr, tehát önközpontúság, mert másból nem lehet kiindulni, tehát önzés, mert másnak nincs értelme, és túlfogyasztás és verseny és háború és környezetrombolás és függés és agresszió, mert biztosabb, hogy én (igazi) vagyok, mint hogy Continue Reading
Egészen elképesztően nehéz mások lábát mosni. Ezt tapasztalom. Hogy eleve nagy munka a tett, plusz fantasztikusan sok erőfeszítés az emberek ellenállása, és semmi, de semmi eredménye nincsen. A lábmosásnak. Itt és most nincs, hanem a jövőben lesz csak. Sőt… és ez a friss felfedezés: az is férfiaknál csak. Continue Reading
Nem szó szerint értem, persze hogy bízz, de közben mégsem. Ne maradéktalanul! Mindenki jár valahol az élet útján, ami egyben azt is jelenti, hogy Continue Reading
Legnehezebb az időt megengedni, úgy tűnik, hogy a magból nemhogy fa nem lesz azonnal, de az is idő, míg az első kis hajtást a föld fölött kinyomja. Nagyon kemény ez. Hogy nem, hogy alma nincsen, ami sikerélményt adna, és piacra vihetné az ember, de mag először konkrétan gyökeret ver, az ügy, az eszme, a projekt, a férfi – gyökeret ver: Beléd. Beléd és Continue Reading