Menu Close

Én Vagyok

ember-s-ég

Category / Siker

Halogatsz, komposztálsz vagy égetsz?

Ősz van, a nyár elmúlt, a levelek hullanak, és ezzel együtt az ember lelkében is enyészik, ami idejétmúlt, mégsem kell, mégsem igaz. Magamtól engedem el. Részben. Részben ágak is törnek, amikhez ragaszkodtam volna még, évekig akár, és aki az ágait nem engedi annak a Continue Reading

Aki az időt megengedi: Szeret.

a szerelem magában kevés, a szeretet az időt is megengedi.

Az ember az Istent – a nagyobbat, az értelmet, a magyarázatot – soká keresi, míg aztán a válság völgyeiben szeme felnyílik végül, és ekkor meglátja, a világban találja meg. DE kapcsolódni vele csakis Continue Reading

A kilégzés boldogsága.

Tüzet gyújtani vad, félelmetes, nehéz – magától értetődő, automatikus, elkerülhetetlen. Ameddig nincs, ha már van. Az ember ha maga lángban áll, akkor szükségszerűen gyújt is. Aki nem gyújt, nem lángol. MAGA nem lángol. Nem lelkes. Mert… Continue Reading

Egyedül csinálni mazochizmus és szadizmus.

Nem megy egyedül. Valóban nem, a legnagyobbaknak sem. Vagy a legnagyobbaknak talán igen, de ki legnagyobb közülünk? Egyedül az ember kevés, mert egyedül álmot tartani lehetetlen, ha nincs, aki megtámasszon a bizonytalanság pillanataiban, akkor szükségszerűen elbuksz. Nem a saját hibádból, hiszen más sem bírta volna, de a saját hibádból mégis, mert nem választottál társ(ak)at. És miért is nem? Az emberek általában Continue Reading

Szenvedj!

Valami őseredeti zsigeri ellenállást érzek gyakran a helyzetekben, amikor hitre lenne pedig szükségem. Félelem, kétség, visszarettenés – különösen, Continue Reading

Newer Posts
Older Posts