Az emberi élet nagy változása az élet közepén pontosan olyan, mint egy szüret a szőlő szempontjából… a gravitációt kövesd!
Szüretelni voltunk tegnap, ami esetemben pincemesteri feladatkört jelent, évek óta már, valahogy így alakult ebben a társaságban, puttonyosoktól veszem át a termést, bogyózóba be, onnan présbe tovább, leve a tartályba, új élet reményében, kifacsart hús a szemétre ki. Kisebb balesetet minden évben szenvedek, de ez Continue Reading
Kifújtam a levegőt, nyugalom van, lesz ami lesz, van, ami van… előttem emberek zsonglőrködnek a Duna felett. Jó érzés. Eddigi életem legjelentőségteljesebb névnapján öt éves tervet, befektetői anyagot és felhívást tettem közzé, ami mögött tíz éves kísérletezés áll, és egy nagyszerű csapat fél éves munkája nyomán immár Continue Reading
Nyilvánvalóan kézenfekvő erény a nagyvonalúság, ami azonban fájóan keservesen nem megy, amíg az ember kicsinek érzi magát. Mert a mélypont közelében szándék bár ugyanúgy támad, de rettegés áll vele szemben, egzisztenciális, de főként lelki okokból, amit csakúgy nem tesz az ember félre. Hogy akkor mi segít? A legfontosabb szerintem Continue Reading
Aggódom olykor, tehát… helytelenül szolgálok. Ez van. Aki aggódik, az bizonyosan helytelenül szolgál, különben nem aggódna. Continue Reading
Siker? Nincs.
Legfontosabb megértésem az utóbbi időben, hogy végül csak munka van. Tehát siker – értve ez alatt a beteljesült nyugodt élvezetét az életnek –, az nincs. Az ember nem érkezik meg, hanem egyensúlyt talál az úton. Döbbenetesen nagy különbség ez. Continue Reading
Magamtól félek. Erre jöttem ma rá. Hogy semmi más nincs, amitől félni lehetne. Egyedüli félelmetes saját magam, az én döntéseim, ami legbelül bennem lappang. Mert nem tudom megoldani. Magam. Tizenöt éve dolgozom ezen, és mára nagyjából békém van. Nem tudom megoldani magam, és nem mert béna vagyok, hanem mert nem lehet. Ember vagyok. Tehát sár is. És emberként mindig maradok is. Sár. Is. Tehát Continue Reading
A rendet megtartani nehezebb, mint tanítani. Sokkal. Olyannyira, hogy a tanítók azon hatalmas része mellett, akik mást tanítanak, nagy rész az is, akik nem tartják meg. Nem tartják meg, mert nem tudják. Ez fontos. Hogy nem, mert nem akarják. Akarják. De nem tudják. Azért nem tudják, mert Continue Reading
Az önismeret útján elinduló emberek többségének gyűlik meg a baja a pénzzel. Általában hamarosan. A sorsot megrontó önzés és önközpontú vágyak, korábbi túlzások kifejeződéseként azonosítják, hogy én magamnak pénzt akarok, ami helytelen, méltatlan, ami nélkül, egyfajta automatikus “áramlásban” kellene ennek a “pénz dolognak” valahogy működnie… Szorulás, szűkülés, trauma az automatikus eredmény. Mert Continue Reading
Érdekes ez a mai részlet Péter felövezéséről… Soká értettem úgy, hogy ő “elrontotta”, tanulságos példa az esete csak, de egy ideje egyre világosabb, hogy legkevésbé sem, hanem ez mindannyiunkat vár. Continue Reading
Megtaláltad Istent, a taót, spiritualitást, közösségi élményt, meditációt, az élet végső értelmét? Elhiszem, szuper, gratulálok. Akkor most FONTOS, hogy otthagyd! Legfontosabb, mert még csak félúton vagy… Continue Reading