A legutóbbi két évben meglehetősen visszafogtam magam, mert azt gondoltam, hogy ha olyan határozottan mondom, mint korábban, az túl megosztó, és elrettenti az emberek azon részét, akik a tudatos korszak mélységeiben bóklászva még az intellekutusuk mindenhatóságában hisznek. Finoman próbáltam tehát. Megértően. Kedvesen. Aztán az derült ki, Continue Reading
Brutálisan nehéz hinni. Különösen csalódás, esetleg ismételt csalódások után, hogy valóban, hogy igen, hogy ez most csakugyan történik. Különösen, ha nem valószínű. Különösen, ha nem logikus. Különösen, ha Continue Reading
Valóban feltámadt. Hinni kell ebben, hinni kellene, ami az ember számára azonban lehetetlen, a valódi hit lehetetlen, amíg saját halál-, és ebből fakadó csoda-élménye nincsen. A hit forrása a válság, a megélt saját szenvedés, ami mentén előbb kíváncsiság támad, hogy “mi a fene van”, “lehet-e esetleg másképp” – majd hit születik, miután a megoldás hozzá eljön. Fontos, hogy a megoldás mindig eljön. Az ember sosem maga oldja meg a válságait, hanem rátalál egy útra, ami elébe jön, megmutatkozik, igazából Continue Reading
Mindig van kivezető út, mindig lenne, Péter, az ego mindig ki tud(na) valami menekülési kísérletet találni… de egy ponton feladja az ember. Pontosabban: elfogadja a sorsát. Ami a halogatás vége. A halogatás vége, hogy bár volnának logikus lehetőségek ahogy ebből a helyzetből esetleg még kikeveredhetek, de ezt már nem próbálom meg. Hanem Continue Reading
Egészen elképesztően nehéz mások lábát mosni. Ezt tapasztalom. Hogy eleve nagy munka a tett, plusz fantasztikusan sok erőfeszítés az emberek ellenállása, és semmi, de semmi eredménye nincsen. A lábmosásnak. Itt és most nincs, hanem a jövőben lesz csak. Sőt… és ez a friss felfedezés: az is férfiaknál csak. Continue Reading
Huzamosabb ideje döbbentes számomra, hogy kikhez hasonlítanak engem emberek, hogy mennyire egy “megmondóember” vagyok a sok között azok számára, akik még értelemmel keresnek, hogy mennyire Continue Reading
A helyes parancs a szerelem szerető megnyilvánulása.
A világban Rend van, és ez brutálisan kemény. A rend. Hogy az egyik igenis parancsolhat a másiknak, értve ez alatt, hogy mondhatja egyenesen, hosszas körmondatok nélkül is, amit Continue Reading
A hitet nem lehet növelni. Sőt. Olykor az is billen, ami megvan már amúgy, ügyben, csapatban, férfiban, projektben. Paradox ez, de a kettő összefügg, mert a hit pontosan a billegés által növekszik, hogy az ember így Continue Reading
Ősz van, a nyár elmúlt, a levelek hullanak, és ezzel együtt az ember lelkében is enyészik, ami idejétmúlt, mégsem kell, mégsem igaz. Magamtól engedem el. Részben. Részben ágak is törnek, amikhez ragaszkodtam volna még, évekig akár, és aki az ágait nem engedi annak a Continue Reading