Hogy ez kemény? Hogy honnan veszem a bátorságot? Hogy felháborító? Értem. De ettől még így van, EGY sorban áll Jónás, Jézus és Én. Lehet felháborító, de vedd észre, hogy azért háborogsz mert Te nem vagy benne. És Igen. Valóban. Nem vagy benne, mégpedig egyetlen okból nem, mert nem mered magadat bele érteni. Pedig szabad. Sőt. Csakis Rajtad áll, az Én csodája, hogy nem privatizálható. Nos? Ízlelgesd. Mi van, ha nem rám érted ezt az Én-t, hanem magadra. 

Jónás, Jézus, Én. 

Elégtétel, Büszkeség, és rögtön utána: Ijesztő. Igen. Nyugodj meg, rendben vagy, valóban ijesztő. Mert ha merem ebbe a sorba magamat érteni az azt jelenti, hogy brutális adósságom van a kortársaim felé. Ugyanis Én vagyok itt, csodák helyett, és nekem lenne dolgom az Üzenetet valahogy átadni. Kemény. Nos? Hogy érzed? Meghagyod nekem, Te inkább mégsem? Szabad. De tudom, hogy TUDOD, hogy nem ez az Igaz. Nem. Hanem Dolgod, ahogy nekem úgy Neked is Dolgod a Rendet terjeszteni, a cethal börtönéből csak akkor jöhetsz ki. 

Egyszer Jézus köré sereglett a csodaváró tömeg, de ő így szólt hozzájuk: „Ez a nemzedék gonosz nemzedék. Csodajelet követel, de nem kap más jelet, mint Jónás próféta jelét. Ahogy Jónás jel volt a niniveieknek, úgy lesz az Emberfia is jel ennek a nemzedéknek. Az ítéleten majd ezzel a nemzedékkel együtt megjelenik Dél királynője is, és helyeselni fogja elítélésüket, hiszen ő a föld végéről is eljött, hogy hallgathassa Salamon bölcsességét; itt pedig nagyobb valaki van, mint Salamon. Ninive lakói is ott lesznek az ítéleten ezzel a nemzedékkel együtt, és helyeselni fogják a megbüntetését, mert ők Jónás szavára bűnbánatot tartottak; itt pedig nagyobb valaki van, mint Jónás.”


Lk 11,29-32

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!