Régi dilemma számomra, hogy belülről megújítani vagy újat kezdeni, és most veszem észre, hogy de hisz erre is van példa. Jézus tökéletesít. Fokozatos igazítás a mód, amit alkalmaz, lépésenként, finoman, aminek bár a kufárok kikergetése és az „új” parancs is része, de fokozottan van mindvégig az emberek pillanatnyi állapotaira tekintettel. Sokkal jobban, mint az utána jövők, különösen mint Pál, aki aztán a tanítást minden korábbi kísérletnél hatékonyabban „eladta”, a kor panteizmusával ellentétben, a személyes, a Téged szerető Istent alternatívaként bemutatva. Jézus nem. Jézus megőriz és tökéletesít, tekintettel a pillanatnyi állapotokra, de nem ad el. Hanem „csak” példát mutat. Újraértelmez, igen, de belülről, a tóra tekercsei közül, a zsinagógában, a kor emberi számára otthonos módon teszi. Hmm. Csudába is. Nahát. NEM vallás amiről Jézus beszél, hanem személyes élmény, az Atyát mutatja be, ez a jézusi tökéletesítés, a mi képünket róla, saját élményein keresztül, amik nyilvánvalóan tökéletesebbek, mint a kor értelmezése. Ejj. Fontos ez nagyon, hogy a Jézusi minta személyes megosztás és Példa altali tökéletesítés volt, kevesen hallották, még kevesebben értették, mert világraszóló a mozgalom a Páli forradalom által lett. Ami értékesítési forradalom volt. Mert Pál az emberek hiányát értette meg, és ezért hozta Istent személyes és szerető Atyaként közelebb, de pontosan itt és ez által veszett valami nagyon fontos el, izgalmas, mintha pontosan ennek az árát fizetnénk máig, mert a vallás mint hiedelem, mint lelki önnyugtatás, kemény ez, de szinte ópiumként terjedt a világban el, így szorította a korábbi változatokat ki, azonban ezzel egyidőben a valódi megértés eltűnt, mert

a jézusi út, igazság, élet a vallássá „silányulás” által megszűnt ÉletPélda lenni.

A népszerűség ára. Ez. HATALMAS ár. Azóta is fizetjük. Abban a pillanatban, amint a példából tanítás, az életformából rítus és mozgalom, tehát vallás lett, elveszett a SAJÁT élmény, hogy tehát emberek valóban tartanának ott, hogy a Jézusi Példa bennük valóságosan megérkezett volna, sokkal korábban választják, formálisan, mint vallás, hallják a tanításokat, ami nagyon megnehezíti a Valódi Megértést, a valódi megérkezést, tehát a szentségek üresedtek ki, keresztség, bérmálás, házasság, sőt, pelda híjján a rítus akadállyá lett, mert bár közeledés reményét adja, de közben külsőségekben ragaszt. Pál sara. Mondhatnánk, de valójában persze csak emberi természet, az akol melegének otthonossága, ami amúgy is mindegy, hiszen a lényeg nem a sokak vallása, hanem a kevesek Hite, közelebbről a Te Személyes Meggyőződésed, valamint hogy az kikkel közös, velük közösséget hogyan találsz. Nos? Semmi stressz. Ráér. De TUDD, hogy van a vallásnál tovább, ne érd a gyümölcs csillogásával be, máz csak, hanem igenis hántsd a húst le, ami a Lényeg felfedezése, és akkor egyszerre ott lesz előtted, a mag, és Te nézed, és ÉRZED, hogy valami van, hogy a Lényeg, Van, mag-ad lényege is, hogy közeledni kéne, de közben azt is, hogy feltörni hiábavaló, mert erőszakkal hozzáférni nem lehet. Így is van. Hanem idővel viszont bizonyosan kikel. Jézus vs Pál. Igen. Választani kell, majd, végül, és mélyebbre menni annak, aki a kék kapszulával immár nem éri be. Mert Van Tovább. Ebben is. Rend és törvény. Van. Valóságos. Konkrét. Egyetemes. És ekkor derül ki, hogy a szabadság kergetése szabadosság csak, kevés, hanem Igazodás az út. Innen tudható. Innen ismered a másikat ezután fél szavakból is meg, mert, igen, az Erő, a Feladat, a Hang, az Út végül Egy, és a kapu őrzője a csakis énáltalam.

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem tökéletessé tenni. Bizony, mondom nektek, amíg az ég és föld el nem múlik, nem vész el a törvényből egy „í” betű sem, sőt egy vessző sem, amíg minden be nem teljesedik. Aki tehát csak egyet is eltöröl akár a legkisebb parancsok közül is, és úgy tanítja az embereket, azt nagyon kicsinek fogják hívni a mennyek országában. És mindaz, aki megtartja és tanítja őket, igen nagy lesz a mennyek országában.

Mt 5,17-19

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!