Ok. Akkor ezt most tisztázzuk. Nem hiszek Jézusban. Hanem Jézusnak hiszek. Tehát az Atyában. A különbség a kettő között, hogy Jézus számomra tény, amiről elsődleges tapasztalatom van – legalábbis a szubjektív élményem ez –, mert élő emberként köztünk járt, olvastam a tanítását, tudom, hogy igaz, de mégsem lehet a személye a hitem célja, mert ehhez nem “elég nagy”. Ugyanis nem ő a szeretet forrása. Hanem az Atya. Amikor azt mondom, hogy az Atyában hiszek, akkor szeretetről beszélek. Is. Meg Rendről. Kegyelemről mindenképp. Szeretve érzem magam, amikor az Atyára gondolok, és Hála a minden mást elhomályosító érzés. Az Atyában hiszek, és Jézusnak engedelmes vagyok. Ugyanis mély nyugalmam van azzal, hogy a számomra legjobb út, amit ő nem egyszerűen csak tanított, hanem tanított ÉS bemutatott. És ilyen értelemben valóságosan eszem az ő testét és iszom az ő vérét, mert a tanításait az értelmemmel befogadom és a példáját a dönteseimben bátorságra fordítom. Ez az élményem. Így tudom leírni ma. Amiben nagyon fontos, hogy ez nem egyszeri lakoma, hanem folyamatosan van a tőle eredő táplálékra szükségem, folyamatosan zuhanok rá vissza, folyamatosan tart meg, folyamatosan ad erőt, folyamatosan van velem jelen, minden áldott nap, ha csak a kihívásaimat vállalni merem. Ami a kapcsolat. Magammal, igen, de Vele, sőt általa Istennel tulajdonképpen, ami nekem CSAKIS más embereken keresztül megy… ki mondva, le írva, meg cselekedve, más emberekkel KELL kapcsolódjak, hogy Jézust “fogyasztani” tudjam. Ko munnió. Egészen elképesztően lenyűgöző, hogy az úton valóban járó ember mennyire közösségi végül, hogy mennyire nem lehet más, és hogy mennyire maga bénítja magát, sőt pusztítja, sőt öli tulajdonképpen meg, aki csak erre az egyre: aki valódi önmagaként kapcsolódni nem hajlandó. Mert Istennel legjobban bár Jézuson keresztül, de Jézussal legjobban NEM ima útján, hanem egymáson keresztül tudunk kapcsolódni. Azaz egymás irányába muszáj. Lépni. Pontosan, ahogy mondta. És hallom, igen, a kétséget, de nem, ez NEM utópia. Hanem a lehető legvalóságosabb megoldás arra az önközpontúság által öncsonkító, mert az Igaz Élettől elválasztó lázálomra, amiben az emberek többsége vegetál.

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!

Isten hozott.

Az új bejegyzések tagoknak látszanak csak, de a hét legjobb írását nyilvánosan is megosztom + Facebook oldalamon videók folyamatosak. Bővebben a rendszer okairól és működéséről ITT.

Barátsággal,
Joós István