Isten ad, igen, de EGYMÁSTÓL KELL KÉRNI. Egymástól, egymáson keresztül. Egészen elképesztően, szürreálisan fontos ez, hogy Istentől könyörögni haszontalan. Teljesen. Legkomolyabban mondom. Haszontalan. Hanem más emberekkel kell kapcsolódni, vágyainkat, igényeinket, hiányainkat egymás felé KELL felvállalni. Sőt. Istentől könyörögni a haszontalanon is túl van: Istenhez könyörögni káros. Mert amíg Istenhez könyörögsz, az idő múlik csak, amit ehelyett másokkal való kapcsolódása is használhatsz. Előbbi esetben az idő múlása közepette a helyzeted bizonyosan romlik, hiszen semmi nem történt, mert Te nem tettél semmit, míg ezzel szemben ha másoktól kérsz, akkor az is egyre világosabb, amit adhatsz, amiért Neked ők adnak, ami által egy harmonikusabb emberi működés felé teszel lépéseket, és ez bizonyosan oldja a problémát is meg. Legyen az karreier, párkapcsolat, magány vagy egészség. Egymástól KELL kérni! Mert Isten csakis egymáson keresztül, csakis kapcsolódás által tud adni. Hogy a kapcsolatok változnak. Amitől hangulatok változnak. Amitől energiák változnak. Amitől életek változnak. Az ember élete, annak minősége, tulajdonképpen kapcsolat “csak”. Muszáj ezt belásd. Muszáj mások felé fordulj! Muszáj a kapcsolódásainkon változtatni, muszáj a kapcsolódásainkban elérhető változást megvalósítani. Mit ADSZ másoknak? Végül csak ez az egy kérdés van, és ez egy kérdésre adott válasz minden kihívás, tehát karrier, párkapcsolat, egészség – minden kérésed, minden csoda kulcsa. Ne Istenhez könyörögj, hanem Kapcsolódj, ha életet akarsz! Istent pedig imádd. Nagyszerű a mély lelki élet, de őszinte hol és kikkel vagy?
*
Jézus egy alkalommal így beszélt tanítványainak: „Tegyük fel, hogy valamelyiteknek van egy barátja, aki éjfélkor bekopog hozzá és ezt mondja: Barátom, adj kölcsön nekem három kenyeret! Útról érkezett egy vendégem, s nincs mivel megkínálnom. De az kiszól: Ne zavarj engem! Az ajtó már be van zárva, én is, gyermekeim is ágyban vagyunk. Nem tudok fölkelni, hogy adjak neked. Mondom nektek: Ha nem is kelne fel, hogy adjon neki barátságból, erőszakossága miatt mégis fölkel, és ad neki annyit, amennyire szüksége van. Mondom tehát nektek: Kérjetek és adnak nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. Mert mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és aki zörget, annak ajtót nyitnak. Van-e köztetek olyan apa, aki követ ad fiának, mikor az kenyeret kér tőle? Vagy ha halat kér, akkor hal helyett tán kígyót ad neki? Vagy ha tojást kér, akkor talán skorpiót nyújt neki? Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle.”
Lk 11,5-13
Öröm, ha megosztod!
