Szabad Akarat. Van. A kapcsolódás, tehát a szeretet legmagasabb foka, aminek lényege, hogy Rád bízom hogy döntesz, még ha van is arra irányuló szándékom, hogy az hogyan lenne jó vagy helyes. Egészen elképesztően nehéz, illetve egészen elképesztően magas fokát követeli az összhangnak meg, egy-et-érzést, hogy valóban működjön. Tudom, hogy az egy-et-értés szót vártad. Azonban az csak azonos szinten lévő teremtmények között lehet, tehát Atya és fiú, Vezető és nyáj között nem. Hmm. No és ezért kizárt, hogy az Atya küldte volna a fiút, mert pontosan ellenkezőleg: Bízott benne, ami az Atya lényege, hogy Szeret, tehát Bízik. Ami a MI lényegünk is, “kéne” legyen, lesz, növekedünk benne folyamatosan: Bízni, ami ELŐTT persze olyan embereket kell választani, akikkel ez az egy-et-érzés megvan, a CSAPAT ezért legfontosabb, a Csapat összetétele, abban nem megalkudni, NEM fog működni, ami utasítás alapon áll, amit félelem vagy megfelelés vagy ösztönzés, és nem saját belső elhivatottság, saját szuverén Döntés tart össze. Nehéz ez. Nagyon. Hogy tehát a bizalmon KELL előbb hosszan dolgozni, mielőtt Munka lehetséges lenne. Kemény. Illetve másrészt János leveléhez visszatérve: Jézus maga miatt jött. Legvégső sorban. Értünk, is, értünk is ide, de végül maga miatt – pontosan úgy, ahogy végül nekünk is magunk miatt kell magunkat másokért adni, mert nincsen más Út előre. 

Szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van! Mindenki, aki szeret, Istentől született, és ismeri Istent. Aki nem szeret, az nem ismeri Istent, mert Isten maga a szeretet. Isten szeretete abban nyilvánult meg, hogy elküldte egyszülött Fiát a világba, hogy őáltala éljünk. Szeretete abból is látható, hogy nem mi szerettük Istent, hanem hogy ő szeretett minket, mégpedig annyira, hogy elküldte Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért.

1Jn 4,7-10

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!