Annyira nagyon szép ez. Az Üzenet. Az Ünnep. A Jelentőség. Karácsonnyal az Új Fény már megérkezett, miután Advent növekvő sötétsége a hiányt megmutatva erre engem felkészített, a lelkemben így helyet csinált, de igazán ez a folyamat, az ezévi pontosított Irány és Funkció befogadása a ma kezdődő negyven napos böjt és Húsvét által zárul csak le. Minden évben. Ugyanis egy CSOMÓ mindent el kell még engedjek. Sokat. Nagyon sokat. Kényelemből, félelemből, lustaságból ragaszkodom, Akarom, erőltetem, vagyok képtelen elengedni, egy Csomó mindent, és muszáj, mert a húsvéti valóságos újjászületés csakis ezekből továbblépve lehetséges. Tedd! Hogy hogyan?

Lelkem rejtekében és hajam beillatosításával.

Gyönyörű ez. Soha szebb nem kell legyél, mint amikor szenvedsz, böjtölsz, elengedsz. Ünnep. Áldozat. Felszabadulás. Csoda. Annak, aki helyesen áll hozzá. Nos? Nézz szét. Mi avult el? Mihez ragaszkodsz, ami vagy elavult, tehát idejétmúlt VAGY – nagyon fontos ez – túlidealizált, tehát idő előtti. Igen. Az utóbbi is létező kategória, talán fontosabb is, mert sokkal nehezebb észrevenni. Sokkal. Nos? Lépj ezekből vissza. Muszáj. Működő kapcsolataim, eredményes évem csakis így lehet, hogy azt IS elengedem, aminek még nem jött az ideje el. Így még nem. Most még nem. És el fog, igen, persze, de csakis, ha ma visszább tudok lépni, az idealizált álomból a MA megvalósítható időszerűbe.

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: Vigyázzatok! Jótetteitekkel ne hivalkodjatok az emberek előtt, mert így a mennyei Atyától nem kaptok értük jutalmat. Amikor tehát alamizsnát osztasz, ne kürtöltess magad előtt, mint a képmutatók teszik a zsinagógákban és az utcákon, hogy dicsérjék őket az emberek! Bizony mondom nektek, ezzel már meg is kapták jutalmukat. Amikor te adsz alamizsnát, ne tudja bal kezed, mit cselekszik a jobb kezed, hogy adományod rejtekben legyen, és akkor Atyád jutalmaz meg érte, aki lát téged a rejtekben is. Amikor pedig imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik szeretnek az emberek szeme láttára a zsinagógákban és az utcasarkokon állva imádkozni! Bizony mondom nektek, már meg is kapták jutalmukat. Amikor imádkozol, menj be a szobádba, és zárt ajtó mögött, a rejtekben imádkozzál Atyádhoz! Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked. Amikor böjtöltök, ne legyetek mogorvák, mint a képmutatók! Keserű arcot mutatnak, hogy az emberek meglássák rajtuk a böjtölést. Bizony mondom nektek, ezzel már meg is kapták jutalmukat. Amikor te böjtölsz, illatosítsd be hajadat és mosd meg arcodat, hogy az emberek ne vegyék észre böjtölésedet, csak Atyád, aki a rejtekben jelen van! Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked.

Mt 6,1-6.16-18

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!