Jézus nevében kérni nem azt jelenti, hogy Jézushoz imádkozik az ember. Nyilván. Hiszen a szövegben sem ez áll, hanem hogy az Atyához. Továbbá viszont azt sem jelenti, hogy az Atyának imában mondogatjuk, hogy Jézus nevében ezt vagy azt adjon nekünk meg, ahogy azt sokan próbálják. Nem. Az Atya nem “zsarolható” a fiúval, gondolj bele, jól is néznénk ki… Hanem a Jézus nevében való kérés lényege, hogy Jézusi hittel állunk az Atyában, vagyunk vele egyek, még ha sokkal távolabb is, mint Jézus, de egy család, aminek tagjaként totális bizalommal, totális hagyatkozással résztveszünk, ahol a magunk erejéből mindent megteszünk, a lehető leghelyesebb irányba, és a saját lehetőségeink imigyen való kimerítése után fordulunk kéréseinkkel az Atyához. Aki így kér, bizonyosan kap. Egészen biztosan. Aki az Atya akaratában áll, azt a maga színeivel legjobb tudása szerint, minden erejével, lustaság nélkül gazdagítja és kér. Az kap. Aki pedig nem így kér, az méltán nem. Nem mindig. Ugyanis olykor enélkül is kap az ember, mert az Isten Kegyelem. De résztvenni hatékonyabb. Sőt. Résztvenni minden szempontból jobb. Ugyanis ha az ember résztvevőként kér, akkor a kérés folyamata nagyon hasznosan tisztáz, hogy mit is kérek, és ha megvan mit is kérek az a figyelmemet, tehát az erőt fókuszálja nagyszerűen, és így a helyes kérés – a helyes ima – önmagában óriási lépés a megvalósulás felé. Mert a zavar múlik, amikor így, Istenben állva, az Akaratot fürkészve kérek, amikor Jézus nevének mondogatása helyett a példáját sikerül követni. Hogy vedd el Atya a kejhet! Ha lehet. De persze tudom, hogy nem, amint kimondom. Tehát múlik a dilemma és önként, sőt örömmel ürítem, a korábbi kétségen túljutva. :-)

Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: Bizony, bizony, mondom nektek: Bármit kértek majd az én nevemben az Atyától, megadja nektek. Mindeddig semmit sem kértetek az én nevemben. Kérjetek, és kaptok, hogy örömötök teljes legyen! Ezeket hasonlatokban mondtam nektek. Eljön az óra, amikor már nem hasonlatokban szólok, hanem nyíltan beszélek az Atyáról. Azon a napon majd az én nevemben kértek, és nem mondom azt nektek, hogy én kérem értetek az Atyát. Hiszen az Atya szeret titeket, mivel ti is szerettetek engem, és hittétek, hogy az Istentől jöttem. Eljöttem az Atyától és a világba jöttem. Most elhagyom a világot, és visszatérek az Atyához.

Jn 16,23b-28

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!