Nincs emberem, mondja a béna. Aztán határozott parancsot kap, és képes megtenni, feláll, sőt az ágyát is viszi. Tanulság? Egyrészt nyilván, hogy mennyire másoktól várjuk a változást. “Nincs emberem”, ki nem mondta még? Én soká. Konkrétan mantráztam magamban és magamnak, mígnem aztán rám is ugyanígy rámszóltak. Nő. Nők. Hogy azonnal hagyjam ezt abba, tegyem meg amire ma képes vagyok, Lépjek és Éljek, mert igenis lehetséges az Álom, meg tudom csinálni, még ha egész más is lesz esetleg közben belőle, Hisz bennem. Egyrészt. Másrészt talán még fontosabb a másik oldal, hogy veszed-e a fáradtságot, hogy rászólj másokra? Nos? A világ TELE bénákkal, Te köztük lavírozva őrzöd a kis kincseidet, vagy meg is állsz olykor. Mellettük. Velük. Bennük. Szó szerint. Tudom, hogy nem vagy Jézus. Én sem. De ez csak kifogás, ugyanis az a tapasztalatom, hogy nem kell Jézusnak lenni. Egyáltalán. Sőt. Bőven van mit adjunk, és különösen erős, ha saját tapasztalatom is, hogy a rászólás működik, hiszen rám is rám szólt valaki egykor. Nos? Gyógyítasz-e? Képes vagy rá. Lassíts, figyelj, igazodj, EMELJ! Érdemes, sőt magad miatt muszáj. Világszép csakis az lehet, aki sokat gyógyított. 

A húsvéti ünnepekre Jézus fölment Jeruzsálembe. Volt Jeruzsálemben az úgynevezett Juh-kapu mellett egy fürdő, amelyet héberül Beteszdának neveztek. Öt oszlopcsarnoka volt, ahol nagyon sok beteg feküdt: vakok, sánták és bénák. Volt ott egy harmincnyolc éve beteg ember is. Jézus látta, ahogy ott feküdt, és megtudta, hogy már régóta beteg. Megszólította: „Akarsz-e meggyógyulni?” A beteg azt felelte: „Uram! Nincs emberem, aki levinne a fürdőbe, amikor mozgásba jön a víz. Mire én odaérek, már más lép be előttem.” Jézus erre azt mondta neki: „Kelj föl, vedd ágyadat, és járj!” Az ember azonnal meggyógyult. Fölvette ágyát, és járni kezdett. Aznap éppen szombat volt. A zsidók ezért rászóltak a meggyógyított emberre: „Szombat van; nem szabad az ágyadat vinned.” Ő azonban így válaszolt nekik: „Aki meggyógyított, azt mondta nekem: Vedd ágyadat, és járj!” Megkérdezték tőle: „Kicsoda az az ember, aki azt mondta neked, hogy vedd ágyadat, és járj?” A meggyógyult ember azonban nem tudta, hogy ki volt az. Jézus ugyanis továbbment, amikor tömeg verődött össze a helyszínen. Később Jézus a templomban találkozott a meggyógyított emberrel, és ezt mondta neki: „Látod, most meggyógyultál. Többé ne vétkezzél, hogy valami nagyobb bajod ne essék!” Az ember elment, és elmondta a zsidóknak, hogy Jézus volt az, aki meggyógyította őt. A zsidók üldözték Jézust, mert mindezt szombaton cselekedte. 

Jn 5,1-16

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!