… Lehetnék kedvesebb, sokkal, és megértőbb, és figyelmesebb, és türelmesebb … szeretőbb, igen … különösen családtagokkal és munkatársakkal … kevésbé pokróc, lehetnék, sokkal-SOKKAL … másrészt egész kedves vagyok, és egész megértő, és egész figyelmes, és egész türelmes … IS … sőt, nagyon-nagyon, gyakran … mikor nem büntetem épp magam, mikor elfogadom, hogy ember vagyok, hogy igenis már sokat változtam, hogy ma épp ennyi telik, hogy ez Elég … mikor ÉLvezem az Utat … ha meg- és odaadom magam.

: )

Szeretem magam boncolni. Élve. Mert ugyan fáj, igen, és minél mélyebbre megyek, annál jobban, de aztán átlendül … a hagyma rétegei, a sok bűntudat és félelem ALATT, középen, a szív közepében, mikor semmihez eljutok, AKKOR átlendül … a Semmi Minden … Minden Ami Van és Minden Ami Nincs … Fény, sőt Hang, sőt TÉR … Isten lakik ott, a rétegek alatt, a szív közepében, Bennem … az Egy, az Igaz, a Hatalmas … az Emberfia, a Lélektől születő … ÉRkezik … Mindenkiben … sőt, LÁTSZIK, a Szemekben … MERJÜNK egymás szemébe Látni.

… DE óvatosan!

… mert az Igazság a Szemekben Van, és Látszik … de TÖRÉKENY … ezért NAGY figyelemmel, NAGY szeretettel bánjunk azzal, amit Látunk … mert sokak számára tolakodás, sokan rosszul viselik, ha valaki beléjük LÁT … ritkán szabad behatolni … ellenkezőleg … magam megnyitni Elég … a Szeretet útja az Önátadás … ha magam megnyitom, az másokat IS megnyit … mert EGY a Hagyma, EGY a Szív, EGY a Tér … mindannyiunkban … HA a magam emberségét, a magam “esendőségét” MEREM vállalni az másokat is Felszabadít, Bátorít … és ez Elég.

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!