Aki szenved halogat. Mikor mersz végre bízni, mennyivel kell még mélyebbre menj, mikor elég a halál közelsége?

Jézus idejében égi jelek voltak a bizonyíték, ma tanulmányoknak hívjuk ezeket, de igazából semmi nem változott. Az ember hitetlen, és megerősítést vár, folyamatosan, csak épp most a tudósok az Isten. Csakhogy. Az élete annak változik meg, csodák csakis azzal történnek, aki hinni tud. Hmm. A csoda, tehát a bizonyíték nem feltétele, hanem okozata a hitnek. Hiszel egy irányban, tehát bízol, hogy működni fog, tehát vállalod a kockázatot. Másképp változás nem lesz. Nos? Érezd, hogy Jézus faképnél hagyott!! Ahogy a tudomány is amúgy… Kínba, szenvedésbe, önvádba egyre mélyebben az ember csakis saját választása – annak hiánya (!) – okán süllyed, azonnal változik minden amint Hinni, Bízni, Lépni mer. Aki szenved halogat. Mikor mersz végre bízni, mennyivel kell még mélyebbre menj, mikor elég a halál közelsége? Az irracionálisat válaszd! Tettek kellenek. Minél hamarabb. Tőled. Mert sem Jézus, sem a tudomány nem oldja helyetted meg.

*

Egy alkalommal farizeusok mentek Jézushoz, és vitatkozni kezdtek vele. Égi jelet kértek tőle, mert próbára akarták tenni. Ő lelke mélyéből felsóhajtott, és így szólt: „Miért akar jelet ez a nemzedék? Bizony mondom nektek: ez a nemzedék nem kap semmiféle jelet.” Ezzel otthagyta őket. Ismét hajóba szállt, és átkelt a Galileai-tó túlsó partjára.

Mk 8,11-13

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!