Soká készültem előadásvázlattal a nyilvános szereplésekre. Legelső időben még vetítettem is magam mögött, minden gondolatot, lásd itt és itt, majd már csak a kezemben szorongatva próbáltam nagyjából tartani a tervet, míg aztán az derült ki, hogy a terv tönkreteszi a beszédet. Ismered? Gyakori élményem azóta, szóban és írásban egyaránt, hogy

az eredmény akkor legjobb, ha csak megengedem a folyamatot.

Izgalmas ez. Hogy egyetlen döntés van csak, hogy kinytom a szám vagy kezembe veszem a gépet, és utána szavak automatikusan és teljesen maguktól gördülnek ki, amit tulajdonképpen csak akadályozni tudok, ha akarok valamit mondani, azzal arányban, illetve amikor lemaradok. Lenyűgöző. Megfigyelésem, hogy nők ugyanígy képesek hozzám kapcsolódni – a bölcsesség valódi csatornái, ha mernek – illetve, hogy a nyilvános kiállás titka mindenki más számára is, nemektől függetlenül: megengedni csak, bármi is lesz.

Jézus egy alkalommal így beszélt tanítványaihoz: Mondom nektek, hogy mindazt, aki megvall engem az emberek előtt, az Emberfia is megvallja Isten angyalai előtt. Aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt én is megtagadom Isten angyalai előtt. Aki az Emberfia ellen szól, bocsánatot nyer, de aki a Szentlelket káromolja, az nem nyer bocsánatot. Amikor a zsinagógák, elöljárók vagy hatóságok elé hurcolnak titeket, ne aggódjatok, hogy miképpen és mivel védekezzetek, vagy mit mondjatok! A Szentlélek abban az órában megtanít majd titeket, hogy mit kell mondanotok.

Lk 12,8-12

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!