Veled is előfordul, hogy apró-cseprő, mindennapos dolgok emésztik az időd és energiád nagy részét fel, miközben tudod, hogy pedig más lenne a fontos? Velem gyakran. Sőt magammal kapcsolatban megrázó megfigyelésem, hogy olykor szándékkal halogatok így, mert nehéz lenne a feladat, vagy nem akarok valamivel szembesülni, pedig tudom, hogy fontos, hogy időszerű, hogy nincs hova, nem helyes félretenni. Fontos ez nagyon. Hogy igazán minden pillanatban csak egy dolog a legfontosabb, az embernek legyen bátorsága minden egyebet félretéve azzal foglalkozni. Amit a következő pillanatban aztán talán majd már egészen más követ. Pillanatról pillanatra, aki ebben őszinte tud lenni, szárnyal annak az élete. No és ezért és így harc az őszinteség, legfontosabb, mert legnehezebb, jobban megvizsgálva tulajdonképpen az egyetlen igazi Harc, ez. A magammal vívott. Tudni csinálni az itt és most legfontosabbat, határozott elszánással, fókuszáltan, és tudni félretenni minden mást, stresszelés nélkül, nyugodtan, átmenetileg akár rendezetlenséget is megengedve.

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!

Isten hozott.

Az új bejegyzések tagoknak látszanak csak, de a hét legjobb írását nyilvánosan is megosztom + Facebook oldalamon videók folyamatosak. Bővebben a rendszer okairól és működéséről ITT.

Barátsággal,
Joós István