Szoktad rabnak érezni magad? Én is. Olykor. Sőt kilátástalan csapdában is néha, és tényleg az igazság szabadít ebből mindig fel… az az igazság, hogy a boldogság munka, a Munka a boldogság – siker, egészség, harmónia – egyetlen igazi forrása. Szép ez nagyon. Hogy a levertség a bűn. Önközpontúság, tehát arrogancia eredménye mindig, hogy túlzottan magammal foglalkozom, míg ezzel szemben az igazság, hogy nem vagyok egyedül, és ha az engem körülvevő, sőt folyamatosan bevonni próbáló élet-forgatagban egészen egyszerűen csak résztveszek, akár csak apró lépésekkel is, akkor az azonnal felszabadít. Önnön elnyomásom alól. Nahát. A tételenség a bűn. Önközpontúságból fakadó okoskodás, önféltés, félelem az oka – és valóban csak addig tart, csak addig szolga az ember, míg önként tétlen marad, mert addig sodródik, saját döntése okán, tehát kitett, mert felelősséget nem vállal, hanem magát sajnálja csak. Válaszd az Életet! Ami a lelkes részvétel, az igaz cselekedet.

*

Egy alkalommal Jézus a benne hívő zsidókhoz fordult, és ezt mondta nekik: „Ha megmaradtok tanításomban, akkor lesztek igazán tanítványaim: megismeritek az igazságot, és az igazság majd szabaddá tesz benneteket.” Ők erre tiltakoztak: „Ábrahám leszármazottjai vagyunk, és soha senkinek sem szolgáltunk. Hogy mondhatod tehát azt, hogy: Szabadok lesztek?” Jézus így felelt: „Bizony, bizony, mondom nektek: mindaz, aki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek. A szolga nem marad mindig ura házában, de a fiú ott marad mindvégig. Ha viszont (Isten) Fia szabaddá tesz titeket, akkor valóban szabadok lesztek. Tudom, hogy Ábrahám utódai vagytok, mégis az életemre törtök, mert tanításom nem fog rajtatok. Én azt hirdetem nektek, amit Atyámnál láttam; ti ellenben azt teszitek, amit a ti atyátoktól hallottatok.” Erre közbevágtak a zsidók: „A mi atyánk Ábrahám!” Jézus így folytatta: „Ha Ábrahám gyermekei vagytok, tegyétek is azt, amit Ábrahám tett! De ti az életemre törtök, bár azt az igazságot hirdetem, amit Istentől hallottam. Ábrahám ilyet nem tett. Ti azt teszitek, amit atyáitok tettek!” Ők azonban tovább erősködtek: „Mi nem vagyunk törvénytelen gyermekek, csak egy atyánk van: az Isten.” Jézus azonban megállapította: „Ha Isten volna atyátok, szeretnétek engem, mert én Istentől vagyok, és tőle jöttem. Nem a magam nevében jöttem, hanem az Isten küldött engem.”

Jn 8,31-42

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!