Hogy útfél, köves, majd tövises talaj egymás után voltam, írtam már erről, akkor tehát most a százszoros termésről, mert ez is saját élmény. Hogy valami kinőtt bennem, aminek eredménye van, mármint magjai, tettek és gondolatok, amit adva, sőt egyszerűen csak megengedve valóságosan változik a világ körülöttem, emberek ténylegesen viszik, nem belőlem, de általam is, és bennük aztán dolgozik, látom, a szemem előtt növekedve fordulnak termőre, míg egy nap maguk is adni kezdik. Ugyanazt. Izgalmas ez, hogy egy picit sem mást, hanem ugyanazt. Amit kaptak. Kulcsa ennek, hogy ne akarjam adni. Csak az az adás igazi, csak akkor viszik. Tökéletes kép a vetés, amennyiben is nem dugványozás. Tehát a felszín alá én nem szabad benyújljak, azt változtatni próbálni, el nem fogadást kifejezni, semmilyen módon, hanem szórni csak. Továbbá a felszín pillanatnyi állapota szerint válogatnom sem szabad. Szabad, de nem működik. Hanem a dolgom szórni a magokat, válogatás nélkül, szinte a szélbe bele – amire például ez a blog és az internet tökéletesen alkalmas – és, kemény ez, de nem törődni azok sorsával. Nem dolgom. Mindenki megtöretik a maga idejében, és az ilyen lelki szó-mag annyiból furcsa, hogy örök, tehát megvárja ezt, amit egy ember egyszer hallott, azt belőle kitörölni már nem lehet, akár évekkel később, de eszébe jut, különösen, ha szelíden mondták, amire a példázatos forma legtökéletesebb, hiszen ráadásul belekötni sem lehet. Ez van. Továbbá, hogy jólesően természetesen “kényszeres” a továbbadás, értve ez alatt, hogy akiben a mag beérett az termést is hoz, benne újabb, de azonos lényegű magok, amit az ember szórni automatikusan kezd. Nem döntés dolga. A gyümölcs beérése soha nem döntés dolga. Hanem a maga idejében, magától történik, ami tudni onnan tudható, hogy leválik, a termés, és így teremtmény magja, lényege, igazsága terjedni kezd. Magam miatt. Természetesen, felszakad szinte, mert muszáj, mert eljött az idő. Szép ez nagyon. Hogy ezen a ponton ténylegesen nem tudja, a jobb, az akaró kéz, hogy a bal mit csinál, így van, csakhogy persze ezt utasítás alapján megvalósítani nem lehet. Mert nem döntés. Épp nem. Hanem érettség dolga. 

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!

Előfizetés?

Akkor ajánlom, ha tetszik a tartalom, és támogatni szeretnéd a munkát! Egyes írások csak Előfieztéssel látszanak.