Az előző írást folytatni azonnal muszáj, hiszen nem nyilatkoztam, nekem is nyilatkoznom KELL arról, hogy ki az Uram. Magam miatt, és miattad is. Az én Uram Jézus. Tudom, hogy konkrét férfit mondtam, hogy az kell legyen, hogy látszólag csalok, ha nem konkrét férfit nevezek meg, de az élményem, hogy Jézus konkrét férfi. Mondhatod, hogy meghalt. Igen. Az élményem azonban, hogy Van, ennek ellenére is, vagy pontosan ettől, mert így, ez utolsó beavatás által helyét elfoglalta. Van. Úr s király, mondhatnánk, szinezhetném hosszan, de továbbra sem vallásos üzenet. Csak élmény. Hogy ő az Uram. Sőt. Ha pontos akarok lenni, akkor az az élményem, hogy Ő, és akik köztünk vannak, ugyanis vannak, sokan, szintek, ha tetszik hierarchiák, köztünk, valamint aki(k) rajta túl is.

Uraim. Uram.

Hogy akkor miért nem a pápát mondom, aki Jézus egyházának földi helytartója? Mert nem vallásról beszélek. Számomra ez nem az, hanem életforma, sőt iskola, ahol magunk miatt veszünk egymásra figyelve részt. Másrészt az élményem, hogy Jézus Igaz egyháza, az isteni Akarat apró, de jelentős árnyalatokban más, mint amit Ferenc képvisel. Élményem, hogy a vallás fontos, de Van tovább, a Rend van tovább, ami élő, valós, konkrét, és ebbe az ember a tettei, az életvitele által illeszkedik, vagy sem, ami a valláson számomra messze túli, a vallás erről valahol lemaradt. A megélés Igazságának képviseletét a megértés, a tanítás konzerválása szorította az évezredek során ki, ami abszolút érthető, érték is, de

Van tovább.

Hogy akkor miért nem kereszténységet mondok, miért nem oda tagolódom? Mert nincsen vezetője. Konkrét vezető, konkrét férfi KELL. Nincs. Pontosabban én nem látom, számomra nem látszik. Fogom tudni választani, ha előáll. Felismerem majd. Mély nyugalmam van ebben, hogy fel fogom ismerni, ha és amikor előáll. Másrészt az Ügy is más picit. Egyáltalán nem áll szándékomba Jézust, vallást tanítani. Nem. Legkevésbé sem, mert nem látom értelmét. Hanem ellenkezőleg, tapasztalatokhoz törekszem embereket segíteni, ami által belátásokra jutnak. Mert magam is így tanultam. Gondolatok hasznosak olykor, de valódi megértés azokból csakis tapasztalva lehet. A valóságot. Ami Igaz. Ami egyben a Jézus által meghatározott Ügy számomra, a “szeressétek egymást”. Az Út, ami őrajta át visz, az egyetlen, ami visz bárhova is, Jézus a küszöb őre, a feladat pedig a fejlődés, a feladat a tökéletesedés, az örök, Jézuson túli hívás, Isten-szikra lehetőség:

Be you perfect, even as I am perfect!

Isten országában állok, azon belül Jézus fejedelemségében a magam Helyén. Szolgálok. Ahol egy Ügy van, és az nem az enyém. Hanem az Atya által meghatározott. Igy érzem. Hogy arrogáns? Tűnhet úgy, de ez az Igaz. Ma ez, ma így, tehát ezt kell leírjam és vállaljam. NEKEM ez és így. Nyilván. Fel KELL immár vállaljam, hogy igen, szolgálok, hogy mit, hogy hol, hogy hogyan, mert csakis így tud az Ügy ezen kis része és én magam továbblépni. Hogy mit várok Tőled? Semmit. Csak mondom, mert mondanom kell. Hogy mutassam, hogy láthasd, hogy én miben állok, hogy ez a blog és a könyv és az ÉNAKADÉMIA és az Együgyűek Társasága mire kísérlet. Előbbi kettő elmondani, ami a közeledést segíti, középső tapasztalva átadni, iskola, tanulni erről a létmódról, ami a továbblépés kulcsa, az utóbbi pedig azok közössége, akik ide valóban megérkeznek. Nem vallás. Fontos nekem, hogy nem az, és nem is lesz az. Csak közösség. Emberi.

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!