Szoktam magam csúcson érezni olykor, akár egyre magasabbakon is, ahogy az évek haladnak, és már rég nagyon furcsa, hogy mennyire képtelen vagyok ott megmaradni. Furcsa, sőt frusztráló volt soká. Azt képzeltem, hogy tudom a legmagasabb szintet tartani – elvártam magamtól, hogy kellene tudjam. De nem.

Két cikket írtam napokban, és bár a későbbire reagálnak többen, de a korábbi van magasabban. Érdekes ez. Hogy mennyire aszerint lehet csak beszélni, mennyire aszerint hallatszik, ahol az emberek járnak – magamat is beleértve…

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!

Előfizetés

Akkor ajánljuk, ha érdekel a mélyebb tartalom, vagy támogatni szeretnéd a munkát. Bővebb info ITT.