Emberek tömegei árulják el magukat, napról napra, folyamatosan – és valóban úgy van, hogy jaj annak, aki magát, a saját jövőjét, az emberfiát, aki benne bontakozik elárulja! Jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik…

Az Emberfia az új élet lehetősége. Új és jobb élet lehetősége. Az ember fia, mert az új és jobb élet minden eddigi tapasztalat együttes hasznosulása, a bizalom bátor döntése által születik. Hogy kinek képzelem magam, hogy az Emberfiát magammal azonosítom? Hmm. Te kinek képzeled magad, hogy azt hiszed, jobban tudod, és fennakadsz ezen.

Júdás a legfontosabb tanító, akivel senki nem azonosul.

A kudarc útját mutatja meg. Az én tudom, én eldöntöm – az arrogancia útjának mintája Júdás. Hiheted, hogy gonosz volt, de valójában maximálisan jószéndékú ő is, csak épp tévedésben van. A saját fejében van tévedésben. A tévedése, hogy a saját feje: Van. Mármint, hogy az minden, ami Van – az Ő saját akarata, és a helyzetet Ő kell megoldja.

Ismerős? 
Nekem nagyon.

Aki nem jut a saját fejéből ki, az belehal. Mert a fejben rekedve nem lehet mást tenni, mint magányba őrülni. Nos? Fejed helyett a megérzéseidre hallgass inkább!

*

A betániai vacsora után a tizenkettő közül az egyik, akit karióti Júdásnak hívtak, elment a főpapokhoz és megkérdezte tőlük: „Mit adtok nekem, ha kezetekbe juttatom Jézust?” Azok harminc ezüstöt ígértek neki. Ettől kezdve csak a kedvező alkalmat kereste, hogy kiszolgáltassa őt nekik.
A kovásztalan kenyér ünnepének első napján a tanítványok ezzel a kérdéssel fordultak Jézushoz: „Hol készítsük el neked a húsvéti vacsorát?” Ő így felelt: „Menjetek be a városba, egy bizonyos emberhez, és mondjátok neki: A Mester üzeni: »Közel van az én időm; tanítványaimmal nálad költöm el a húsvéti vacsorát.«” A tanítványok úgy tettek, ahogy Jézus meghagyta nekik, és elkészítették a húsvéti vacsorát.
Amikor beesteledett, Jézus a tizenkét tanítvánnyal asztalhoz telepedett, Miközben ettek, így szólt hozzájuk: „Bizony mondom nektek, közületek egyvalaki elárul engem!” Erre nagyon elszomorodtak, és sorra kérdezték őt: „Csak nem én vagyok az, Uram?” Ő így válaszolt: „Aki velem egyszerre nyúl a tálba, az árul el engem. Az Emberfia ugyan elmegy, amint megírták róla, de jaj annak, aki az Emberfiát elárulja! Jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik!” Erre Júdás, az áruló is megkérdezte: „Csak nem én vagyok az, Mester?” Ő így felelt: „Te magad mondtad!”

Mt 26,14-25

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!