Segíted-e az érthetetlent, vagy akadályozni próbálod a működését? Meghatározóan fontos ez. Hogy az élet végül a véletlenek, csodák, “szabálysértések” által halad előre, valóságosan, minden egyes nap, és hogy ez valakivel mennyire történik az nagy mértékben múlik azon, hogy megengedi és segíti, vagy ellenáll és akadályoz. Siker vagy kudarc, egészség betegség, boldogság és depresszió vízválasztója ez, hogy ragaszkodom-e ahhoz, ahogy a dolgoknak szerintem lennie kéne, vagy meg tudom az újat engedni, befogadom, terjesztem. Talán a legfontosabb kérdés ez. A változásra való hajlandóság, amiben, nagyon érdekes ez,

soha nem az történik, amit elképzeltem.

Pontosan sosem. Hanem általában jobb. Viszont több és gyakran érthetetlen, akár tévesnek tűnő lépésekben. Meg tudom-e engedni A kérdés. Hmm. Megfigyelésem, hogy amit elképzeltem, az BIZTOSAN nem fog történni. Ez az egy biztos. Mintha az elképzelés által kimeríteném azt a lehetőséget, a továbbiak közül történik valami, gyakran a legvalószínűtlenebb, amit el sem tudtam volna gondolni, ami minden szokásnak, akár a józan paraszti észnek is ellentmond. A legnagyobb történések, emberek és események, Új Korszakok hírnökei hozzám évek óta így, az “irracionális”, a “lehetetlen lett volna felkészülni rá”, az “elengedtem, és erre jobb történik” módon érkeznek. Sorozatosan. Lendülni általuk és velük pedig csakis úgy tudok, ha készen vagyok a régi vélekedéseimből bármit, szinte mindent sutba dobni, amikor az Új érkezik. NEM KELL ÉRTENI! Nem. Mert a nagyobb szükségszerűen érthetetlen. Nos? Te hol állsz ellen, ahol félsz, TE miben vagy hitetlen?

Egy szombati napon Jézus betért a kafarnaumi zsinagógába. Volt ott egy fél kezére béna ember. A farizeusok figyelték Jézust, vajon meggyógyítja-e szombaton. Vádaskodni akartak ugyanis ellene. Jézus felszólította a béna kezű embert: „Állj ide középre!” Aztán megkérdezte a körülállókat: „Szabad-e szombaton jót vagy rosszat tenni, életet menteni vagy veszni hagyni?” Ők azonban hallgattak. Erre Jézus szívük keménységén elszomorodva haragosan végignézett rajtuk, aztán így szólt az emberhez: „Nyújtsd ki a kezedet!” A beteg kinyújtotta kezét, és meggyógyult. Erre a farizeusok kimentek, és tanakodni kezdtek a Heródes-pártiakkal, hogy miként okozhatnák Jézus vesztét.

Mk 3,1-6

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!