Nehéz a rokonokkal. Alapvetően. Nagyon. Mert gyermekkorunk óta ismernek, tehát kialakult, sok szempontból megalapozott képük van rólunk, ami miatt nehéz a korszakos változásainakat kövessék és megengedjék. Egyrészt. Másrészt mert bizonyos témákban “sajnos” igazuk van. Sőt sok témában. Ami elbizonytalanít, amikor pedig épp indulni akarok, az ő ellenükre is. Az igazuk. Kutyából valóban nem lesz szalonna, tudom legbelül magam is, hogy ha ragadozó voltam, egész életemben, ha lényem leglényege az érvényesülés, hogy célokat márpedig elérek, akkor ebből zen-buddhista aligha lesz. Tudom. Csakhogy – és az Út szépsége ez – megpróbálni, tehát elindulni mégis muszáj. Mert vágyom, mert vonzódom, mert meg kell tapasztaljam. Önmagam ellentétét. Mert Akarom. Mert buktam, tehát sérültem önmagamként, tehát muszáj a más-ba menekülnöm, ezért vonz a nem-én, tehát belevágok, sőt megcsinálom – a korszakos modell lényege ez: a saját természetem ellenére is –, és így igenis önmagunk ellentétévé leszünk, mind, minimum rövid időre. Muszáj ezt tapasztalni. Hogy aztán egy igazabb, mert nyugodtabb önmagunkhoz térhessünk utána vissza.

Állj a rokonoknak ellen!

Sőt. Tagadd is meg őket, akár, ha kell, ha túl erőszakosan tartanak vissza! Sokan jártunk itt… Hogy a családom nem ért, de ennek ellenére nekem tennem, mennem, lépnem muszáj, a saját személyes igazságom – vagy félelmem és kishitűségem – miatt. MENJ ilyenkor márpedig! A család ellenére is, Mászd a Vágyaid Hegyét meg, mert a “normális” életbe vissza csak ezután ereszkedhetsz – avagy a szülő oldaláról ugyanez: NE próbáld a gyermeket a saját útjától, a saját felfedezéseitől megkímélni, mert emberré csakis így, mélységeket is megjárva, szenvedés tűzében edződve válhat. Engedd neki! Hogy azt is csinálja, amiről Te tudod, hogy nem ő. Jól tudod. Igen. DE engedd neki mégis, mert Maga kell megtapasztalja, maga kell rájöjjön. Lásd ezt be!

A jó hír, hogy mind visszatérünk végül.

Önmagunkhoz. Tehát a gyökereinkhez is. Mert érkezni máshova nem lehet, csakis az igaz, igazabb önmagunkhoz, akit szülők és asszonyok gyakran látnak előre, helyesen, csakhogy az emberek nagy része esetében szakadék tátong az önkép és az igazi önmagam között – sötét, hideg, próbákkal teli erdő, ahova mások nem látnak be, ahol magam kell eltévedjek, ahonnan magam kell kitaláljak. Eredménye a Hely. Az igazi. És a helyére így végül megérkező embert bizonyosan érti a családja is. A valódi hely egyik ismerve pontosan ez, hogy a világ újra ért. Amihez azonban át KELL előbb az erdőn menni. Menj tehát! Bátran. Amit helyesnek és igaznak érzel, arra, akár a Téged jól ismerő rokonok véleménye, és a családi szelíd erőszak ellenére is, ahogy sokunkkal történt, ne engedd magad elbizonytalanítani, hanem Menj! Menj, mert Te tudod legjobban. Nem járta be az útját, aki nem fordított a rokonoknak minimum egyszer hátat, aki nem tartott ebben ki, legfontosabb magunkra, a megérzésekre hallgatni. Beavató próba. Ami után, igen, nyugodtan térj bármikor vissza! Büszkeség, haragtartás és sértett hiúság azok jellemzője, akik el sem mertek indulni. Menj inkább! MOST. Hogy minél hamarabb térhess vissza!

Szívesen segítünk. 

Jézus az apostolok kiválasztása után tanítványaival együtt hazatért (Kafarnaumba, Péter házába). Ott azonnal nagy tömeg verődött össze, úgyhogy még evésre sem volt idejük. Amikor rokonai ezt meghallották, elindultak, hogy erőnek erejével magukkal vigyék, mert az volt róla a szóbeszéd, hogy eszét vesztette.

Mk 3,20-21

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!