Évek óta élményem, hogy a legjobb ötleteim és döntéseim, helyzetek és találkozások maguktól alakulnak, mintha bennem nőne valami, belőlem is, de kisebb részben általam, mely folyamatban az idő a legnagyobb nehézségem. Pontosabban az értelmem… Hogy olykor – gyakran – érteni vélem a célt, és akkor siettetni próbálom a folyamatot, ami mint az imént írtam: elsődlegesen nem általam zajlik. Hanem bennem. És a siettetés azonnali, bizonyos, számomra mindmáig elkerülhetetlen hatása lassulás. Mert befeszülök, mert a föld, aki vagyok a palántával, ami bennem növekszik ilyenkor ellenséges, fagyott, hiddeg, akarnok. Hmm. Engedd az időt meg! Tudom, hogy nem könnyű, és magamnak is mondom. Bízz a folyamatban! Amihez visszatekintés nekem mindig segít. Látni, hogy eddig sem siettetés által jutottam, hanem a nagy lépések mindig akkor történtek, amikor laza és elfogadó voltam. Játékosság ezért és így kulcs. Magam, a saját szerepem nem túl komolyan venni – tehát magamat kevésbé félteni – a legtöbb, amit magamért tehetek! Mert a dolgom, helyem, ügyem, küldetésem a nagyobb, tehát Isten országának része, ami legjobban bennem így nőhet. Mert végül egyetlen Ügy van csak.

*

Abban az időben Jézus ezt mondta a tömegnek: „Isten országa olyan, mint amikor az ember magot vet a földbe. Utána akár alszik, akár ébren van, éjjel vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökken, maga sem tudja hogyan. A föld magától hoz termést: Először szárat, aztán kalászt, majd telt szemet a kalászban. Mikor pedig a termés engedi, az ember mindjárt fogja a sarlót, mert itt az aratás.” Majd folytatta: „Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Milyen példabeszéddel szemléltessük? Olyan, mint a mustármag, amely, amikor elvetik a földbe, kisebb minden más magnál a földön. Mikor azonban elvetik, kikel és minden kerti veteménynél nagyobb lesz. Nagy ágakat hajt, úgyhogy az ég madarai az árnyékában laknak.” Sok hasonló példabeszédben hirdette nekik az igét, mert így tudták megérteni. Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk. Mikor azonban egyedül volt tanítványaival, mindent megmagyarázott nekik.

Mk 4,26-34

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!