Párkapcsolatban a nő, munkában a beosztott kellene továbblépjen, ahol gyakori a vita.

Az igazi (parancs)követés automatikus, mert belátom, hogy valóban úgy helyes, vagy mert úgy érzem, hogy jobb, ha követek – ami tehát azt is jelenti, hogy a vita mindig értetlenség, tehát figyelmetlenség vagy bizalmatlanság, tehát hibás részvétel vagy hibás helyválasztás jele. Vitázni csak azzal lehet, amit nem csak nem értek, de amiben bízni sem merek. Én. Akkor viszont mit keresek itt, különösen, ha már indulatok is támadnak? Legfontosabb kérdés ez, amit sok nő kellene a kapcsolata és sok férfi a munkája ügyében magának feltegyen. Mi a fenét keresel ott, ha nem értesz egyet, ha nem bízol eléggé, hogy akár vakon is kövess? LÉPJ TOVÁBB, de tényleg, basszus, emberek… egészen elkeserítő tömegek kínlódnak rég idejétmúlt helyzetekben, csak mert magukat az átmeneti bizonytalanságnak kitenni félnek. Nos? Párkapcsolatban a nő, munkában a beosztott kellene felmondjon, ahol gyakori a vita. Mert a Te felelősséged, hogy olyan helyen vagy, ahol bízni és követni nem mersz. Vagy figyelj jobban! Figyelj, és a saját félelmeden túllépve a másik szándékát érezd, hogy benne Bízni tudj. Ugyanis a szándékban bízunk végül. A másik ember állapota, a lelkesedése minősége alapján érezzük, hogy helyes az irány, alkalmas a mód, és ebben tudunk bízni, ha csak figyelni merünk, ha eléggé Lelkesít az ügy, hogy valóban figyeljünk rá. 

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!

Isten hozott.

Az új bejegyzések tagoknak látszanak csak, de a hét legjobb írását nyilvánosan is megosztom + Facebook oldalamon videók folyamatosak. Bővebben a rendszer okairól és működéséről ITT.

Barátsággal,
Joós István