Sokat kínlódtam ezzel a témával, és sokakat látok benne. Mert a megtalált jóság eredménye, hogy ingyen akarjuk, adni, bárkinek és mindenkinek, segíteni, hogy a világ jobb hely legyen, csakhogy „üzleti modell” nélkül bevételek nincsenek, és az ember maga szárad ki, hal a kísérletbe bele. MOL, Apple, katolikus egyház, Teréz anya. A közös? Hogy nagyon világos üzleti modell van, minden esetben. FONTOS észrevenni. Amint azt is, hogy egyik sem jobb, mint a többi, hanem csak időszerű mind, mert az embereknek szüksége van rájuk, üzleti nyelven: valós piacot szolgálnak ki. Ami időszerű, az működik. Ezt látom. Hogy elsősorban NEM az üzleti modellen múlik, hanem azon, hogy időszerű-e, amit a világnak együtt adunk, DE kell üzleti modell is, különben hamar kifúj. A MOL energiát ad, és szolgáltatási díjakat számláz, az Apple a világ legjobb személyes számítógépeit gyártja, vételár ellenében, a katolikus egyház lelki javakkal „kereskedik”, és egyházi adó plusz állami támogatás a modellje – utóbbit azért kapja, mert közfeladatot lát el, az államnak jó, hogy az emberek egy részének közösséget ad, és a lelkeket megnyugtatja –, Teréz anya nővérei pedig adományokat fogadnak, sőt kérnek, amint a krisnások is, szintén tiszta, szintén hatékony modell. NAGYON fontos ez. Hogy senki nem dolgozik ingyen. Mármint társadalmilag hatékony szolgáltatást nem lehet ilyen vagy olyan bevételi forma nélkül nyújtani, idealizmus, sőt ARROGANCIA nekem/neked/neki azt képzelni, hogy mi csak azért is megcsináljuk, hanem kérni és fogadni IS kell végül. Arrogancia, tehát tudatlanság, ha az ember nem teszi. Hmm.
Az idealizmus mindig arrogancia és tudatlanság.
Nem megy üzleti modell nélkül, semmi, ellenben minél tisztább a modell, annál hatékonyabb lesz. Minél tisztább és minél többeknek van benne hely. Annál hatékonyabb, tehát hasznosabb lesz. Érdekes ez. Hogy az ember a világ dolgaiban három módon vehet részt és mindhárom azonosan fontos. Képességgel, mert például újít, alapít, vezet, munkával, mert minden nap megcsinálja, vagy tőkével, ami a stabilizál és a növekedést gyorsítja. Ez a három. És valóságosan azonos a három fontossága, tehát a hozam is hasonló kell legyen. Fizetés és profit részesedés. KELL. Mindhárom részvételi mód számára, nem csak a tőke, vagy az alapító befektetése után. A munkásnak is. Hmm. Változtatok tehát. Igen. Nyitok mert így érzem, az ÉNAKADÉMIA-t működtető Együgyű Kft. ma személyes tulajdonom, amiből tulajdonrészeket akarok és fogok adni. Tőkének, ha befektetnél, és munkának, ha dolgoznál benne. Keress bizalommal, ha ÉRzed az Ügyet, az erőt magadban, ha Bizserget a kockázatvállalás, ha már Tudod ki és mi vagy, ha Van világszínvonalú szakértelmed vagy szabad pénzed, ha elfogadsz engem vezetőnek, ha hozzánk fektetnél be! Huhh. Ma reggel még nem gondoltam ezt… Kemény. De így érzem, hogy a világon változtatni, ami küldetésünk itt, tehát oktatás, a Saját, az Önazonos Helyet, hogy minél több ember megtalálja, ezt igazán jól csakis üzletileg leghatékonyabban lehet, amihez tulajdonosként IS teret kell most nyissak, részeket másoknak engedni fontos, befektetett munka és/vagy tőke arányában, a Feladat léptékéhez igazítva, alázatot adva és kérve, fokozatosan, mert világraszóló másképp nem lehet. Nos? Ki ÉRZI magáénak a Harcot? Vagyok, várok, a Korszakok modell szilárd, és bizonyítottan működik, a tréningeket immár résztvevők fogják tudni tartani, vidéken így organikusan lépünk tovább, távolabb élők és szűkebb költségvetésűek számára online kurzusok és távoktatás jellegű elemek érkeznek, az egymással is való kapcsolódást mobilalkalmazás segíti majd, ősszel országosan, jövőre Európába lendülünk.
Szeretet
István
Öröm, ha megosztod!
