Jézus nem veszi el a világ bűneit. Az eredeti apostolok korlátos értelmezésének egyik legnagyobb hibája, napjaink embere számára az Istenhez vezető út egyik legnagyobb akadálya, hogy az intelligenciánk tiltakozik és háborog ilyen kijelentések hallatán, hiszen eleve miért vagyok bűnösnek bélyegezve, nem akarattal teszem én olykor a rosszat, és másrészt hogyan venné el, ha az vagyok, hogyan teszi meg nem történtté, hogyan javít meg, mit jelent ez, hogy “elveszi”. Az év harmadik napja van, és elképesztően fontos ez, mert Isten és az Istenkapcsolat elképesztően fontos, minden embernek. Fontos a Hit, de a Rend érthető is kell legyen. A probléma alapja János. János bűnbánatot hirdetett, mert nem tudott jobbat. János a nála nagyobbról azt mondta, hogy Lélekkel, tűzzel (Lelkesedéssel!) keresztel, ami valóságosan igaz, az ember másodszor így és ez által születik, de ez nem jelenti, hogy bűnös lett volna, hogy “Ádám vétke eleve megrontotta az utódokat”. Jézus nem beszélt eredendő bűntől. Vétkekről beszélt, “menj, és ne vétkezz többé”, de nem eredendő bűn, hanem emberi esendőség formájában, ami nyilvánvalóan alap jellegezetességünk, és igen, a világunk kibillentsége Ádám vétkével összefügg, előrébb lennénk, ha a Lucifer árulása elmarad, ha paradicsomi rend nem esett volna ilyen gyorsan szét. No és így értendő helyesen az a nagyon szerencsétlen megfogalmazás, hogy “elvette a világ bűneit”. Utat mutatott, ahogy az ember meghaladhatja magát, tehát az esendőségét, tehát az önközpontúságát, tehát a félelmet. Olyan nagyon fontos lenne ezt minél több embernek megértenie. Hogy nincsen Veled baj. Hanem “csak” ember vagy, és ez abszolút rendben van. A katolikus vallás, az egész kereszténység egyik nagy drámája, hogy János az apostolokat túlzottan befolyásolta, régebbi vallások számukra ismerős tanítását vették akkor át, amikor az eredendő bűn és megszabadítás koncepcióját beépítették, s így a haragvó Isten által követelt áldozatot váltotta volna Jézus számunkra meg. Vonzó. Hiszen akkor soha nem kell áldozzak többé (ami drága). Annak idején bizonyára hasznos is volt. Mert annak idején az emberek értelme sokkal korlátosabb volt, misztikára szorult, misztikához vonzódott, és így az ismerős elem is segítette az új vallás terjedését – plusz könnyebbséget hozott a régi vallások (drága) szigorához képest, tehát gyorsan terjedt és nyert. Mára azonban az egyik legnagyobb akadály ez. Isten a szeretet. Nem követel áldozatot. Jézus nem bárány, hanem Jézus úr s király a Föld felett, aki pásztorként adta magát, és nem Isten akarata, nem Isten “áldozati követelése”, hanem az emberek farkas természete ölte meg. Basszus. Emberek… Nem “Isten adta egyszülött Fiát értetek”, hanem Ő Akart jönni, utat mutatott, segített, szeretett, és Ti megöltétek. Aranyos ez a hárítás, hogy “Isten akarata volt”, de Isten nem akar… Idővel felelősséget kell vállalni. Aminek módja a biblia szövegét részben elengedni, megtanulni zsigerből értelmezni, bármilyen nehéz is. Bátorság! Akár ma is kezdheted. 

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!

Isten hozott.

Az új bejegyzések tagoknak látszanak csak, de a hét legjobb írását nyilvánosan is megosztom + Facebook oldalamon videók folyamatosak. Bővebben a rendszer okairól és működéséről ITT.

Barátsággal,
Joós István