Az ember ura a szombatnak is. Igen. Írtam már erről, hogy a jelenlétnek megvan az a szintje, ahol az egyén az össztársadalmi állapoton túl látva akár szabályokat is felülbírálhat, sőt fontos ezt megtegye, mert a szabályok, tehát a közösségek, amiket ezek meghatároznak csakis így fejlődnek. Akkor most arról, hogy

tapasztalatom szerint ez SOKKAL később van mint gondoljuk.

Sokkal hamarabb gondoltam magam elég tudatosnak a szabályok áthágásához (vándor/amazon) semmint valóban az lettem volna (király/királyné). Brutálisan kemény ez. Hogy mégsem igaz az első mondat, az ember nemhogy a szombatnak, de magának sem Ura, hanem az ember FIA az. Aki belőlünk születik. És ezt elképesztően nehéz az emberi tudat számára megkülönböztetni, a lehetőséget a jelentől, az önkényt a részes szolgálattól. Mely okból túl korán, arrogánsan kezdünk szabályokat áthágni, a magát tudatosnak képzelő ember bizonyosan tudatlan. Ami másrészt abszolút Renben van. Mert így tanulunk, mert a tettek visszahatásai mutatják egyértelműen, hogy korán volt, és abszolút nem gondolom, hogy ettől meg tudnánk egymást kímélni. Csak mesélem. Mesélem, hogy rendben van, ha Veled is így volt,

rendben van, ha suhancként tördeltél kalászokat, anélkül, hogy valóban éheztél volna.

Szabályokat alkotni mágikus dolog, vezetők, szülők, minden ember dolga, és a mintáink csődje után óhatatlanul át kell az önkény sivatagán is menjünk, mielőtt valódi szabályalkotóvá leszünk. Hmm. Onnan ismerszik, hogy végül nagyon kevés dolgon akarsz változtatni. És nagyon kis mértékben. Mart látod, hogy azért többnyire minden jól van.

*

Amikor Jézus Galileában tanított, az egyik szombaton vetések között járt. Tanítványai tépdesni kezdték a kalászokat, és kezükkel morzsolgatva eszegették. Néhány farizeus rájuk szólt: „Miért tesztek olyant, ami szombaton tilos?” Jézus válaszolt nekik: „Nem olvastátok, mit tett Dávid, amikor társaival együtt éhezett? Bement az Isten házába, fogta a szent kenyereket, evett, és adott belőlük a többieknek is; pedig azokat csak a papoknak lett volna szabad megenniük.” Majd hozzátette: „Az Emberfia ura a szombatnak is.”

Lk 6,1-5

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!