A harag nehézsége, hogy szándékot feltételez ott, ahol pedig csak emberség van. Minden harag tévedése ez, amit a megbántottság, tehát sértődés, tehát önközpontúság, tehát önmagam körül pörgés, tehát arrogancia pillanataiban nehéz belátnia az embernek. Hiszen annyiszor megbeszéltük már, hogy ez nekem így nem jó. Hogy ez engem bánt. Akkor miért nem figyel? … mert nem tud. A másik nem azért nem figyel, mert gonosz vagy nem szeret, hanem mert nem tud, mert nincs rá(m) épp ereje, mert fáradt. Ami alapján megsértődni persze könnyű, de sokkal izgalmasabb kérdés, hogy nekem mi a felelősségem. Több verziót látok. Például lehet túl sokat rakni, túl sokat hagyni a másikra, ami a lustaság egy formája, hadd csinálja csak ő meg. Aztán lehet túl sokat akarni, ami az arrogancia egy formája, ha túl sokat akarunk, akkor mindketten túl fáradtak vagyunk, persze, hogy kevesebb figyelmünk marad egymásra. Lehet továbbá túl távol élni. Egymástól. Túl magunkban. Szimbiózisnak vagy akár társas magányának nevezhető az életközösség, amikor megszokásból, kishitűségből, gyávaságból vagyunk, maradtunk együtt, hitegetve magunkat azzal, hogy ez így lesz jó, hogy a világ farkas törvényei okán, még mindig jobb így mint egyedül, hogy a gyerekeknek legfontosabb, hogy a szülők együtt legyenek. Fenéket. Eredménye ennek, hogy túl kevés közünk lesz már egymáshoz ahhoz, hogy figyelni tudjunk, hogy figyelni hajlandók, képesek legyünk – érdek a kapcsolat alapjaként soha nem elég. Ismered? Én igen. Többségünk, talán mindenki volt hasonló helyzetben hosszabb vagy rövidebb ideig. Tovább? Van. A tovább szembesülni azzal, hogy felelős vagyok a haragomért, a figyelem hiánya, tehát az életünk berendezkedése, mert a kapcsolatra jutó erő a hibás. Nem a másik. Amin változtatni Hatalmamban áll. Vehetek át terheket tőle, tűzhetek kisebb, lassabb, alázatosabb célokat magunknak, segíthetek, hogy a saját egyensúlyára és jóllétére több ideje, ereje, tere legyen, avagy elköszönhetek, ha mindehhez lelkesedésem nincs, ha igazából nem szeretem már többé. Hát így. Jó az embernek magát megvizsgálni, ha gyakran haragszik, mert bizonyosan a kapcsolat alapjaiban vagy a világban elfoglalt helyünkben, tehát bennem a hiba, ha a helyzet ez. A haragból továbblépni döntés, tehát helyes figyelem, tehát önvizsgálat, tehát alázat, tehát rácsodálkozás, tehát bátorság dolga.

*

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem tökéletessé tenni. Bizony, mondom nektek, amíg az ég és föld el nem múlik, nem vész el a törvényből egy „í” betű sem, sőt egy vessző sem, amíg minden be nem teljesedik. Aki tehát csak egyet is eltöröl akár a legkisebb parancsok közül is, és úgy tanítja az embereket, azt nagyon kicsinek fogják hívni a mennyek országában. És mindaz, aki megtartja és tanítja őket, igen nagy lesz a mennyek országában. Majd így szólt tanítványaihoz: „Mondom nektek: ha igaz voltotok nem múlja felül az írástudókét és a farizeusokét, nem juthattok be a mennyek országába. Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: Ne ölj! Aki öl, méltó az ítéletre. Én viszont azt mondom nektek, hogy méltó az ítéletre mindaz, aki haragszik testvérére. Aki azt mondja testvérének: Te esztelen!, méltó a főtanács ítéletére. Aki pedig azt mondja: Te istentelen!, méltó a kárhozat tüzére. Ha tehát ajándékot akarsz az oltáron felajánlani, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, s menj, előbb békülj ki testvéreddel. Csak aztán térj vissza, hogy bemutasd áldozatodat. Ellenfeleddel szemben légy békülékeny, amikor még úton vagy vele, nehogy átadjon a bírónak, a bíró pedig a börtönőrnek, és a börtönbe vessenek. Bizony, mondom neked, ki nem jössz onnan, míg az utolsó garast is meg nem fizeted.” „Hallottátok a parancsot: Ne törj házasságot! Én pedig azt mondom nektek, hogy aki bűnös vággyal asszonyra néz, szívében már vétkezett vele. Ha a jobb szemed bűnre visz, vájd ki, és vesd el magadtól. Jobb neked, ha elvész egy testrészed, minthogy egész tested a kárhozatra kerüljön. Ha a jobb kezed visz bűnbe, vágd le azt, és vesd el magadtól. Mert jobb neked, ha egy testrészed vész el, minthogy egész tested a kárhozatra jusson. És ezt is mondták: Aki elküldi feleségét, adjon neki válólevelet. Én pedig azt mondom nektek, hogy aki elküldi feleségét – kivéve hűtlenség esetét –, okot ad neki a házasságtörésre, és aki az elbocsátott nőt veszi feleségül, házasságtörést követ el.” „Hallottátok, hogy ezt is mondták a régieknek: „Hamisan ne esküdj, és tartsd meg az Úrnak tett esküdet!” Én pedig azt mondom nektek: Egyáltalán ne esküdjetek! Sem az égre, mert az az Isten trónja, sem a földre, mert az lábának zsámolya, se Jeruzsálemre, mert az a nagy Király városa! De még saját fejedre se esküdj, mert egyetlen hajszáladat sem tudod ősszé vagy feketévé tenni. Legyen a ti beszédetek „igen, igen, nem, nem”; ami ettől eltér, az a gonosztól van.”

Mt 5,17-37

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!