Börtön lehet velem élni, írta valaki tegnap, és igen. Az. Amint nekem a saját életem is, az, börtön, ha onnan nézem, hogy bizonyos dolgokat márpedig nem teszek, gondolok, mondok. Valóságos börtön. Ha azonban onnan nézem, hogy az életemnek így kerete, értelme és haszna van, akkor pontosan ellenkezőleg, szuperképesség a börtön választása, ami által sokszorosan nagyobb, erősebb, nyugodtabb, hatékonyabb – Boldog lehetek. Nézőpont dolga. Kizárólag. Az önkényes, önkényét mindenek előtt követni vágyó ember számára ugyanez: börtön. Sőt. Számára ezt “tények” igazolják.  Hiszen persze, hogy nem csinálhatok bármit, ugyanis az önként választott börtön – szuperképesség – működése és önkéntes működtetése nem megy akárhogy. Például nem járok mulatni, kevés alkoholt iszom, ritkábban szexualizálok, mert jobb, Dolgom van. Szó szerint. És a Nappal kelek, ez ma fél hat előtt volt, amihez 10 körül fekszem, mert nem megy másképp, mert másképp nem tudom a napot jól kezdeni, és abban hatékonyan résztvenni. Választom a börtönt és annak rendjét. Tehát külső, a nálam nagyobb akaratot, amit folyamatosan fürkészek, amiben működni legjobban törekszem. Önként, mert NEKEM ez a jó, mert NEKEM így a jó. Férfinek Ügy, Nőnek Férfi. A Keret. A Börtön. A Munka. A Boldogság. Hmm. A munka szó fogja legjobban meg. Munka, mert

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!

Előfizetés?

Akkor ajánlom, ha érdekel a régebbi tartalom, vagy támogatni szeretnéd a munkát. Bővebb info ITT.